Asszisztens rendel az orvos helyett

Rendkívüli ellenőrzésre is számíthat az a háziorvos, aki a táppénzbe vételnél eltér az irányelvektől.

Számos helyen ugyan a kiírt időben fogadták a betegeket, ám nem az orvos, hanem az asszisztens ült a rendelőben fonendoszkóppal a nyakában és írta a recepteket. Többek között annak sem lehetett tudatában annak, hogy a vényírásért és a pecsétért is annak kell felelnie, aki ezt gyakorolja. Az orvos ugyanakkor a szabadságát töltötte, de akadt olyan is, akit krimibe illő módon kellett felkutatnia a MEP ellenőreinek.

Csernyi Anna hangsúlyozta: a rendelőben feltüntetett rendelési időnek egyeznie kell a finanszírozási szerződésben foglaltakkal, eseti ellátás esetén pedig a helyettesítő orvos nevét és rendelési idejét is rögzíteni kell, s be kell jelenteni az ÁNTSZ-nél, valamint az önkormányzatnál is. Első alkalommal az iskolaorvos, vagy a gyermekorvos is elláthatja a beteget, de ezt követően a háziorvosánál kell jelentkeznie. Visszamenőleg pedig a betegnek a kórházban vagy az ügyeleten dokumentált jelentkezését követő öt napon belül igazolhatja a háziorvos a keresőképtelenséget. Sok beteg azonban nem is tudja, hogy jelentkeznie kell a háziorvosánál.

Listavezető derékfájósak
A főorvos asszony a legfrissebb adatokkal is alátámasztva elmondta: a 230 ezres somogyi munkaképes lakosság körében az 1000 személyre jutó keresőképtelen napok száma 30 ezer 477 volt. Ezzel az országos összesítésben is listavezetőkké váltunk, s, nem is akármilyen arányban. A második helyen lévő Borsodban ugyanis a somogyinak csak mintegy a fele, 19 ezer a táppénzes napok száma. A régióban, Tolna és Baranya viszonylatában pedig még ennél is rosszabb az arány és sajnos évek óta nem is változik. Idén 29 ezer 992 volt az ismételt keresőképtelenségi eset, ez 1102 személyt takar. Az egyes betegségek gyógyulási idejét tekintve ugyanakkor az irányelvekhez és az országos átlaghoz viszonyítva sem állunk rosszul- hangsúlyozta Csernyi Anna.

Meglepetést okozott a főorvos asszonynak, hogy nem a többszöri kórházi kezelést is igénylő daganatos, vagy operált gerincbetegek vonultak gyakori kényszerpihenőre, hanem a felső légúti, a gyomor-bélrendszeri tünetekkel küszködők és a derékfájósak. De akadt olyan is, aki 124 napig volt táppénzen a csukló és kéz részeinek törése okán.

A szakfelügyelők valamennyi háziorvosnak ajánlják a szakmai irányelvek tanulmányozását és követését, aki azonban továbbra sem ennek mentén végzi a munkáját, s kétszeresen túllépi az ebben megszabott határt, az rendkívüli ellenőrzésre is számíthat. A feltűnően gyakori táppénzen levőknél pedig a TAJ-szám alapján igyekeznek kideríteni: vajon miért kell az adott betegséget a szokásostól eltérően kezelni. A következő orvosszakmai ellenőrzésen pedig már a somogyi IBR-ben is vizsgálják a keresőképtelenségre vonatkozó mutatók alakulását.

 
Talán az említettek miatt sem véletlen, hogy mostanában egyre több felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a MEP-hez a munkáltatók, hogy kiderítsék: indokolt-e a táppénz igénybevétele és a beteg valóban az otthonában gyógyul-e. Az októbertől hatályos jogszabály módosítás már előírja, hogy a táppénzes naplóban és az utalványon is fel kell tüntetni a kijárás engedélyezését, valamint az időpontját. Ennek betartását, ha szükséges, a háziorvossal együtt is ellenőrizni fogják a MEP munkatársai.

Ugyancsak az októbertől érvényes jogszabály szerint az számít keresőképtelennek, aki a foglalkozásához viszonyított betegsége miatt képtelen ellátni a munkáját – figyelmeztetett dr. Csernyi Anna hozzátéve: a házi betegápolás területén nincs változás; a korábbi jogszabályban meghatározott 56 vizit lejártával csak a MEP egyetértésével és az újabb vizitek indikációjának dokumentálásával lehet továbbiakat vállalni. A hospice-ellátásban 50 vizitet lehet finanszírozni, az újabbak elrendelése azonban már csak a MEP egyetértésével lehetséges.

Keserű pirulák a háziorvosoknak
A háziorvosi értekezleten Nagy Kálmánnénak, a gyógyszerügyi osztály vezetőjének beszámolója kapcsán kerekedett parázs, értelmezési vita. A doktorok azt sérelmezték, hogy bizonyos tünetek kezelésére – ilyen többek között a gyomorégés is – nem írhatják fel a korábban gond nélkül rendelt gyógyszereket. Ezt immár csak akkor tehetik, ha van rá szakorvosi javaslat.
Nagy Kálmánné, az úgynevezett J jelzésű (szakorvosi, kórházi diagnózist követő, járó beteg szakellátásban kiadható gyógyszerkészítmények) valamint az Sz-jelzésű (kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett kiadható készítmények ) vényköteles gyógyszerek rendelésére és kiadására vonatkozó hatályos jogszabályokat ismertetve próbálta tisztába tenni a dolgokat.

Kiderült ugyanis, hogy a H2-receptor blokkolók mindegyike a J-jelzésű készítmények közé tartozik. Ezeket pedig, akárcsak az Sz-jelzésűeket : első ízben az az orvos rendelheti, akinek a készítmény törzskönyvben bejegyzett indikációja szerinti klinikai szakágban van szakorvosi képesítése, azaz a belgyógyász és/vagy a gasztroenterológus.

Többen úgy vélték, az volna méltányos, ha a háziorvosi szakvizsga is elegendő lenne e szerek elrendeléséhez, ám erre nem ad módot a jogszabály. Némi vígasszal szolgált, hogy az első egzakt kórházi diagnózist és szakorvosi javaslatot követően ezt már megtehetik, s nem kell ismételten visszaküldeni a beteget a szakrendelésre. Ha pedig az adott klinikai szakágban szakvizsgával is rendelkezik a háziorvos, akkor elsőként is jogosult felírni a készítményt.- erősítették meg a MEP szakemberei.

Feledékeny orvosok, betegek
A régi és új vények alkalmazásával kapcsolatban megjegyezte: lehetőség van arra, hogy a patikus pótolja vényen a beteg adatait és a rendelés idejét, ha az orvos nem tüntette fel, ám ha az orvosszakmai ellenőrzésekkor ezek az adatok nem egyeznek a dokumentációban rögzítettel, abból bonyodalmak származhatnak. Az új vényen egyébként már lesz helye a beteg születési adatainak és az uniós állampolgárok biztosítási igazolvány számának is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a TAJ-szám hiánya esetén csak a külföldi biztosítottaknál alkalmazható az a több nullát tartalmazó kód, melynek első száma 9, az utolsó pedig 7. Az úgynevezett BNO-t azonban csak a gyógyfürdőellátás rendelésénél kell feltüntetni.

Ugyancsak sokan kérdezték, hogy a bentlakásos intézetek és iskolák orvosai rendelhetnek-e patikaszereket közgyógyellátásra, térítésmentesen. A válasz megengedő volt, ám az osztályvezető ismételten felhívta az érintett orvosok figyelmét arra, hogy ne felejtsék el rögzíteni a közgyógyigazolvány számát a vényen. A beteg ugyanis gyakorta elfelejti elvinni azt a patikába.
Hangsúlyozta: csak finanszírozott jogviszonyban köthetők meg az ártámogatott készítmények rendelésére jogosító vényírási szerződések. Ám, ha az orvos magánrendelése megváltozik, vagy valahol szerződéses jogviszonyban dolgozik, akkor csak úgy lesz jogosulta vényírásra, ha azt külön OEP-szerződésben rögzítik. Támogatott patikaszert a pro família rendelés esetén is csak vényírási szerződés birtokában írhat fel az orvos.

Nem elég ezentúl az ortopédiai vagy reumatológiai szakvizsga a gyógyfürdő, és nem elég a gyermekgyógyász szakvizsga sem a csoportos gyógyúszás rendelésére, csak akkor, ha ezt finanszírozott tevékenység keretében teszik.

Nagy Kálmánné bejelentette: a felhalmozódott méltányossági gyógyszerkérelmek ügyintézésének gyorsítása érdekében már nem az OEP-nek, hanem egyenesen a MEP-nek is benyújthatják a vényeket. Arra kérik továbbá az orvosokat, hogy az átmeneti hiány kivédése érdekében az engedély érvényességének lejárta előtt ne csak a két havit, hanem a teljes gyógyszer adagot írják fel a betegnek.

Pénzben mért gyógyítás
Somogyban a 323 ezer 897 biztosítottat 228 – 90 felnőtt és 42 gyermek, valamint 96 vegyes – szerződéssel működő háziorvosi praxisban látják el. Közülük azonban hat, rövidebb-hosszabb ideje betöltetlen. Kétszázhuszonkét szolgáltatónak van területi ellátási kötelezettsége, hat pedig e nélkül működik. Utóbbiak közül azonban kettő, az orvos halála miatt kiesett a rendszerből.
Az összesen 219 háziorvosi szolgáltató közül 200 szerződött egészségügyi vállalkozóként, 19 pedig önkormányzat által működtetett praxisban látja el feladatát.

A november 1-jei adatok alapján a MEP összesen több, mint 153 millió forinttal, praxisonként átlagosan 672 ezer 600 forinttal finanszírozta a megyei szolgáltatókat. A 153 millió forintból 38 millió volt a fix összegű támogatás, melynek a háromszorosát a teljesítménydíjra fizették ki – tájékoztatta a résztvevőket Vasas Jánosné a gyógyító, megelőző, ellátási osztály vezetője, s a háziorvosok ezúttal nem tiltakoztak a finanszírozás elégtelensége miatt.

Bejelentette: június 1-jével elkészültek a lakosságszám változások miatti szerződésmódosítások az ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosok esetében, 138 iskolaegészségügyi szolgátatóval pedig a működési szerződéseket módosították.

Méltányosság, jogorvoslat nélkül
A méltányossági táppénzzel kapcsolatos áprilisi szabályváltozásról adott tájékoztatójában Geicz Gézáné, a pénzbeli ellátási osztály vezetője azt hangsúlyozta: ennek célja a dolgozó munkába állítása és nem az, hogy a nyugdíjkorhatár betöltéséig táppénzen legyen a páciens. Tehát méltányosságból, indokolt esetben és a törvényben engedélyezett ideig meghosszabbítható a táppénz, de nem jár. Ha azonban a beteg gyógyulása nem várható, vagy rokkantsági ellátásban részesül, illetve elbírálás alatt van az igénye, akkor nem engedélyezhető méltányosságból a táppénz meghosszabbítása. A kérelmeket a táppénz megszűnését követő 15 napon belül a munkáltató székhelyéhez illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell beküldeni. Elutasító határozat ellen azonban nincs jogorvoslat, mindössze panasszal lehet fordulni az OEP főigazgatójához.

A Somogyban 73 háziorvos részvételével és 102 ezer TAJ kártyával működő irányított betegellátási rendszer működését vázolta föl dr. Mózes Imre, a MEP egészségügyi igazgató helyettese abban a reményben, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket. Annál is inkább, mert a dr. Metz József vezette ellátásszervező Fonyódi Egészségügyi Kht pályázata országosan is a legjobbnak bizonyult.
Egy háziorvosi kérdésre válaszolva dr. Mózes Imre elmondta: a somogyi járóbeteg szakrendelők közül mindössze öt működik önállóan, a többi a kórházakhoz integráltan látja el feladatát, ami gátja a szakellátás privatizációjának.

Összehangolt háziorvosi védelem
Dr. Bálint György, az ÁNTSZ Somogy megyei Intézetének helyettes tiszti főorvosa egy várható világjárványra készülve, a WHO ajánlása alapján az influenza-elleni átoltottság mértékének növelését sürgette. 2006-ra ennek az aránynak 60, 2010-re 78 százalékosnak kellene lenni. Hazánkban jelenleg a 65 éven felülieknek 45, a 65 év felettieknek mindössze a 17 százaléka részesült influenza elleni védőoltásban. A megelőzés fontosságára figyelmeztetnek a tavalyi somogyi adatok is: 23 esetben támasztotta alá kórbonctani lelet az influenza okozta elhalálozást.

Bálint György ismertette a háziorvosokkal a penészgomba toxinok eredetét, élelmiszerekben történő előfordulásukat, a táplálkozásban okozott súlyos egészségkárosító hatásaikat és a megelőzés lehetséges formáit. Kiderült: az Aflatoxin a paprika őrleményen túl a pisztáciában, a földimogyoróban, de még a tejporban is fellelhető. Az ugyancsak Penicillin fajok által termelt Ochratoxin, mely a paprikán túl, a lisztben és a kávéban is előfordulhat, már Somogyban is okozott endémiás vesekárosodást, míg a zöldségekben is meglelhető Patulinnak magzatkárosító hatása is ismert. Hangsúlyozta: a penészes élelmet – kivétel a nem toxikus nemespenész, mely többek között a téli szalámin és a Camembert sajtokon is előfordul - meg kell semmisíteni.