Átadták a Magyar Kutatási Díjat | Weborvos

A Semmelweis Egyetem adjunktusa az endoplazmás retikulum kutatásában elért eredményeiért nyerte el a Magyar Kutatási Díjat.

A Magyar Kutatási Díjat a Sanofi-Aventis gyógyszeripari vállalkozás három évvel ezelőtt alapította a hazai fiatal kutató nemzedék jelentős tudományos eredményeinek elismerésére. A másfél millió forinttal járó díjat a kémiai, biológiai és biokémiai kutatások eredményeinek elismerésére alapították, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tagjaiból álló szakmai zsűri ítél oda: Falus András akadémikus, a SE Genetika, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője, Medzihradszky Kálmán akadémikus, az ELTE Szerveskémiai Tanszékének professzora és Papp Gyula akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének professzora.

A nyertes pályamű arra a következtetésre jut, hogy újabban egyre több emberi betegségről derül ki: a pathomechanizmus lényegi eleme az endoplazmás retikulum (ER) funkciójának zavara. Az ER nem más, mint egy speciális sejtszervecske, amely csak elektronmikroszkóppal látható. Döntő szerepe van a sejtek szervesanyag-háztartásában és a fehérjeszintézisben. Ezenkívül az ER a sejt fő kalciumraktára. A biotranszformáció és ennek részeként a gyógyszer metabolizmus a szervezet egyik legfontosabb méregtelenítő folyamata, amely a potenciálisan mérgező anyagok hatástalanítását, kiválasztását végzi.

A biotranszformáció befolyásolásával: a mérgek gyorsabban távoznak a szervezetből, hatékonyabban érvényesülhet a gyógyszerek hatása és csökkenhetnek a gyógyszerek mellékhatásai. Ebben van jelentős szerepe az ER-ben zajló transzportfolyamatoknak, amelynek zavarai több súlyos betegség (idegsejt pusztulással járó kórképek, cukorbetegség) kialakulásának okai, valamint súlyosbító tényezői lehetnek.

Az ER transzportfolyamataira irányuló kutatások új keletűek. Az előző két évben a Magyar Kutatási Díjat nyert pályázatok is új területeket nyitottak meg és fontos kérdésekre adtak választ. Az idei nyertes pályamű a biotranszformáció zavarairól és gyógyszer-kölcsönhatásokról ad alapkutatási szintű választ. A pályamű által leírt új transzport-folyamatokban résztvevő fehérjék a gyógyszerterápia fontos jövőbeni célpontjai lehetnek.

Az előző években is jelentős kutatási eredmények születtek: a díjat – 2002-es tevékenysége után – első ízben Bakos Éva, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa kapta. 2003-as tevékenysége alapján tavaly Perczel András egyetemi tanár részére ítélték meg a peptidek és fehérjék szerkezetének vizsgálatáért.

Frédéric Ollier, a Sanofi-Aventis vállalatcsoport magyarországi vezérigazgatója kiemelte: a cég mint a legnagyobb európai és hazai gyógyszervállalat kiemelten kezeli a K+F tevékenységet. Elmondása szerint ezt bizonyítja, hogy 2005 márciusában Jean-François Dehecq elnök-vezérigazgató a miniszterelnöknél jelentette be: mintegy 15 millió eurót fektetnek be a hazai kutatóközpont fejlesztésére. Ez a beruházás is azt jelzi, hogy a vállalat központi vezetősége elismeri a hazai kutatások magas színvonalát, amelyek az eredeti gyógyszerkutatásban felhasználható új tudományos ismereteket eredményeznek.

A Sanofi-Aventis legfőbb kutatási irányai a szív- és érrendszeri betegségek, a központi idegrendszer megbetegedései, az onkológia és a belgyógyászati betegségek, amelyek ma a legjelentősebb népegészségügyi kérdések. A vállalatcsoport hazai tagjánál, a Chinoin Rt.-nél is sokoldalú és termékeny kutatóműhely működik. A kutatási és fejlesztési központ több mint háromszáz munkatársával szervesen illeszkedik a Sanofi-Aventis vállalatcsoport eredeti kutatásaihoz. A vállalatcsoporton belül jelentős szerepe van a magyarországi kutató-fejlesztő tevékenységnek is, amely erőteljesen épít a hazai egyetemek és kutatóintézetek tudományos munkájára és szakembergárdájára.