Az állatkísérletektől a humán felhasználásig

A Nemzetközi Mikrosebészeti Kutatók Társasága Debrecenben tartja kongresszusát.

A szeptember 1-én, szerdán este megtartott ünnepélyes megnyitót követően csütörtökön reggel megkezdődött Debrecenben, az Aranybika Hotelben a Nemzetközi Mikrosebészeti Kutatók Társasága hetedik kongresszusának szakmai programja. A nagyszabású tudományos rendezvényen számos világnagyság van jelen. A szeptember 4-ig tartó nemzetközi kongresszusra a világ 17 országból, valamennyi földrészről érkeztek szakemberek.

A Nemzetközi Mikrosebészeti Kutatók Társasága kétévente rendez kongresszust. A legutóbbi Az Egyesült Államokban, San Diegoban volt. Ott döntöttek arról, hogy a jelenlegi kongresszus rendezési jogát Debrecen kapja meg, amely az egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Kísérletes Sebészeti Intézete iskolateremtő munkájának köszönhető. Elismerést vívtak ki az itt kidolgozott alaptechnikákkal, így ajánlásaikkal, módszereik szerint számos mikrosebészeti eljárást alkalmaznak egyebek mellett a vese-, a máj- és a szív-transzplantáció területén.

Debrecenben végeztek először lép autotranszplantációt egy 23 grammos egéren, a modell alapján számos, nagyon fontos vizsgálat történhet - tudtuk meg dr. Furka István professzortól, a kongresszus tiszteletbeli elnökétől, a debreceni Mikrosebészeti Oktató és Gyakorló Központ vezetőjétől. Mint mondta, a kongresszus szervezésekor a világ legjelentősebb szakembereitől körkérdés formájában kértek választ arra, melyek azok a különösen nagy közérdeklődésre számot tartó témák, amelyeknek a tudományos rendezvényen feltétlenül napirendre kell kerülniük. Ennek alapján állították össze a programot, amely számos izgalmas szakterületet ölel fel és a legújabb eredményeket összegzi.

A kutatók munkáját meghatározza, hogyan lehet a kísérleti eredményeket átvinni a humán gyakorlatba. Erről tartott előadást csütörtökön Eiji Kobayashi professzor, a japán Mikrosebészeti Társaság elnöke, aki hazájában egy óriási immunológiai háttérrel rendelkező intézet igazgatója. Bemutatta például azokat a technikai lehetőségeket, amelyek a tumorsejtek modellizálására, befolyásolására vonatkoznak.

A kongresszus egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája a xenotranszplantáció. E téren világnagyságnak számít a kanadai Robert Zhong professzor, aki szintén jelen van a tanácskozáson - mondta el dr. Furka István. A kanadai kutató csoportnak jelentős eredményei vannak: transzgenetikus sertések szerveit próbálták meg majmokba átültetni. Ebben az eljárásban már nemcsak a mikrosebészeti technika és módszer, hanem a makrosebészeti eljárások is szerepet kapnak.

A nyirokérsebészet témakörében ugyancsak  nemzetközi rangú kutatók tartanak előadásokat, így Boccardo és Campisi professzor Olaszországból, vagy a lengyel Olsewski professzor. Ugyancsak izgalmas kérdés, hogyan lehet a lézert bevetni a sejtek izolálásába, amelyről szintén szó lesz a kongresszuson. Mindezek mellett külön ülésszakon foglalkoznak a képzéssel, oktatással, az utánpótlás nevelésével. Furka professzor kiemelte, hogy nemcsak a medikusoknak, hanem a biológusoknak is érdemes megtanulni a mikrosebészeti technikát. Ez ugyanis olyan kulcsot jelent, amely nélkül képletesen szólva nem tud az ajtó mögé betekinteni a kutató. Rendkívül hosszú és küzdelmes az út, amíg az állatkísérletektől el lehet jutni a humán felhasználásig. Ezért tekinti a Nemzetközi Mikrosebészeti Kutatók Társasága egy-egy fontos állomásnak a kongresszusokat, ahol a kölcsönös tapasztalatcserén túl a legújabb eredményeket is összegezhetik.