Büncselekmény vagy sem a hálapénz elfogadása?
Közzétéve: 2004. 01. 20. 13:43 -
• 15 perc olvasásKözzétéve: 2004. 01. 20. 13:43 -
• 15 perc olvasás
Bűncselekmény vagy sem a hálapénz elfogadása és adása? Milyen titkokat őrizhet az adatvédelem, s melyeket nem? Megoldást kínál az egészségügyi reform?
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, Halmai Gábor alkotmányjogász, Falus Ferenc a budapesti Nyírő Gyula Kórház főigazgatója és Sükösd Miklós szociológus folytatott beszélgetés az m2 Záróra című műsorában. A vitavezető Rózsa Péter volt.
Műsorvezető: - Lavinát indított el a halapenz.hu internetes oldal. Ma nemcsak arról fogunk beszélni, hogy az egészségügyi rendszert mennyiben és miként érinti a civil emberek nyilvános párbeszéde a szülészetek „függöny mögötti" történéseiről. Ez eddig, a kibeszélés szintén nem volt közösségi élmény. Ám arról is beszélnünk kell, hogy a jól rendezett, rendszerezett fórumok közé beékelődött egy új nyilvánosság, mintha egy új szamizdat született volna. Egy kis fórum elkezd beszélni és a hivatalosságok kénytelenek foglalkozni azzal a jelenséggel, amivel mindeddig nem vagy nem elég hatásosan foglalkoztak. Tekinthetjük-e ezt kényszerítő nyilvánosságnak, ami adott esetben jól, adott esetben pedig rosszul is működhet?
![]() |
| Péterfalvi Attila |
Műsorvezető: - Igen, ha nem vált ki olyan reakciókat vagy nem érint személyes érzékenységet, de akkor a kutya sem foglalkozik továbbra sem a dolgokkal.
Péterfalvi Attila: - Így van. Ezért, amikor arról beszélek, hogy ez a nyilvánosság sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, akkor többen úgy látják, mintha a rossz oldalra állnék és védeném az orvosokat vagy magát a hálapénz intézményét. Természetesen erről szó sincs, de ez is olyan adatkezelés, amelyre az adatvédelmi törvényt alkalmazni kell és az internet nem áll a jogon kívül Egy jogállamban be kell tartani a jogszabályokat.
Műsorvezető: - Vannak rossz jogszabályok. A szamizdat tulajdonságai közé tartozik, hogy nem ismeri el azokat az éppen érvényes szabályokat, amelyekről azt mondja: korlátoz valamiben vagy hátrányos helyzetbe hoz engem.
Péterfalvi Attila: - Ezzel egyetértek, csak mint a Parlament által választott személy, természetesen nem legalizálhatom.
Műsorvezető: - Ezek olyan adatok, amelyeket nagyjából mindenki ismer. Itt legfeljebb rendszerezve jelentek meg: mennyi hálapénzt, melyik orvosnak, melyik kórházban, milyen szokások, körülmények között stb. Végül is annak adtak hangot, amiről eddig is mindenki beszélt.
Halmai Gábor: - Én egy másik oldalról közelíteném a dolgot és az optimista nézőpontot keresném. Azt gondolom, örvendetes dolog, ami történt. Részben rávilágított arra, hogy micsoda ereje van a nyilvánosságnak és egy olyan új médiumnak, ami eddig nem nagyon hallatott magáról társadalmi kérdésekben, közügyekben. Hajlamosak voltunk azt gondolni, hogy az internet arról szól, hogy emberek egymás között megvitatják a dolgaikat és lám, emberek megvitatják az őket érdeklő dolgokat, miközben közügyekről beszélnek. „Melléktermékként" rávilágított még legalább két dologra. Az egyik az, hogy bizony - itt vitatkoznék az adatvédelmi biztossal - az adatvédelmi szabályozással sok minden nincs rendben. Nemcsak ezzel összefüggésben, hanem sok minden mással összefüggésben sincs rendben. Az adatvédelmi szabályozás ma már nem elég korszerű.
Műsorvezető: - Azzal egyetért, hogy személyes adatokkal nem
![]() |
Műsorvezető: - Mi különbség? Az egyik fórumon beszélgetnek róla és bárki megnézheti, elolvashatja, a másik fórumon szintén beszélgetnek, csak ott hirtelen nagyon sok ezzel kapcsolatos információ jelenik meg.
Sükösd Miklós: - Fontos a tömegmédia szerepe. Az internet, mint szamizdat - kitűnő megfogalmazás. Jelentős különbség a kommunikációs tér különbsége. Az „átkosban", a 90 előtti rendszerben ez egy beszorított, cenzúrázott térben működő független sziget volt, ma pedig a dolog átfordult. Az egyik országos napilat írt egy cikket a halapenz.hu-ról, majd újabb cikkeket írt, s ezt kapta fel a tömegmédia. Halmai Gáborhoz hasonlóan én is optimista vagyok. Ez az ügy a független nyilvánosság önmozgását bizonyítja. Azt, hogy a független nyilvánosságban ügy, közügy lehet valami, ami alulról indul, az állampolgárok beszélgetéséből.
Műsorvezető: - Azért a jogszabályokat nem kellene megsérteni.
Sükösd Miklós: - Úgy látom, hogy ebben az ügyben túlzottan előtérbe kerültek az adatvédelmi szempontok.
![]() |
Műsorvezető: - Ezt tényként fogadja el.. Ezt valaki felírta arra az oldalra és nem kell bizonyítania. Egy véleményként van ott és ha nincs bírósági procedúra, akkor nem is kényszerül arra, hogy bizonyítsa, viszont befolyásolja az embereket.
Sükösd Miklós: - Egy hasonló esetet szeretnék megemlíteni. Házasságon belüli erőszakot elszenvedett nők saját néven írnak a saját férjükről, szeretőjükről, családtagjukról, akik ütlegelik őket. Létrejön egy adatbázis. Elsődleges szempont-e egy ilyen nyilvánvaló törvénysértő helyzetben az adatvédelmi szempont? Azt gondolom, hogy az adatvédelem haladó jogszemléletet tükröző hivatal és progresszív tevékenység, Amikor azonban a hálapénzről beszélünk, akkor feudális ügyekről, nem jogtiszta helyzetről, a jogállamon inneni helyzetről van szó.
Péterfalvi Attila: - Két dolgot szeretnék megjegyezni. Az egyik: 2000 óta a magyar adatvédelmi jog megegyezik az Európai Unió elveivel.. Itt tehát nem magyar jogvédelemről van szó, hanem az Európai Unió jogvédelméről, amire viszont kötelező nemzetközi egyezmény vonatkozik. Ezért kellett az adatvédelmi jogszabályt módosítani. A másik: nem gondolnám, hogy az adatvédelmi szabályozás rossz lenne, s azt főleg nem, hogy kapukat nyit az adatvédelmi törvény. Január elseje óta például lehetőség van arra, hogy közérdekből nyilvánossá váljanak adatok, csak meg kellene hozni rá a törvényt. Az elődöm néhány éve kimondta egy ajánlásban, hogy a magyar televízió elnöke fizetésének nyilvános adatnak kell lennie, én ugyanezt kimondtam a Magyar Fejlesztési Bank elnökével kapcsolatban. Javasoltam - ki is adunk egyébként a közeljövőben egy ajánlást -, hogy töltsék meg ezt a jogszabályi rendelkezést tartalommal. Akkor nincs értelme, ha a Parlament nem hozza meg azokat a törvényeket, amelyek közérdekből meghatározott személyes adatot nyilvánossá minősítenének. Utalni szeretnék a fűszeres példára. A kettő nem ugyanaz, mert az egyéni vállalkozóknak meghatározott személyes adatai nyilvános adatok. Tehát van a megfelelő jogszabály, van arra jogi lehetőség, hogy szabályozzák.
Halmai Gábor: - Péterfalvi Attila maga érvelt amellett, hogy a
![]() |
Műsorvezető: - Úgy érti, hogy nem kéri, de kapja és elfogadja?
Halmai Gábor: - Pontosan. Hogyha egy vezető állásban lévő orvosról van szó, akkor a vesztegetés bűncselekménye elég világos. De nem erre akarom kihegyezni, mert nem hiszem, hogy a dolognak az a megoldása, hogy holnap minden orvos ellen bűncselekmény...
Műsorvezető: - Akkor még súlyosabb a helyzet, hogyha egy orvossal kapcsolatban olyan információ jelenik meg – névvel ellátva –, hogy mennyit fogadott el.
Falus Ferenc: - Ami ezt bűncselekménynek minősíti az az egyik álláspont. De van olyan vélemény is, amely azt mondja: a hálapénz kötelezően adózó jövedelem, s ebből a szempontból legfeljebb azért kényes kérdés, hogy befizeti-e utána az adót vagy sem. Persze akad még néhány szakma, amelynek az adója hasonlóan nem folyik be. S létezik egy – a kamara és mindenki által szentesített - tényleges minisztériumi gyakorlat, amely tudomásul veszi: az ellátást követően a beteg háláját pénzben fejezi. Ezt az egészségügyi dolgozók természetesen nem kényszerítik ki. Úgy vélem – pont a vita kapcsán – hogy itt van a történelmi pillanat, amikor legalizálni lehetne a hálapénzt. Senki se gondolja, hogy egy nőgyógyász a hivatalos fizetéséért, szerelemből éjjel kettőkor felkel, s csupán azért, mert megígérte, hogy ott lesz a szülésnél, s mert bizalmába fogadta a várandós anya, végigszáguld a városon. Ez egyébként fontos dolog, vagyis az, hogy nemcsak szakmai garanciáról van szó, hanem bizalomról is. A szakmai garanciát biztosítja a kórház ügyeletes csapata, ahhoz nem kell…
Műsorvezető: - Ugyanezt említette korábban Sükösd Miklós. Az a baj, hogy nem kellően szabályozottak a dolgok, s ezek a rossz törvények feudális viszonyokat konzerválnak. A gyakorlatban elfogadják azt a rossz és mindenképpen méltatlan helyzetet, hogy illegálisan hálapénzek jönnek-mennek, miközben az adatvédelmi törvény nem vesz figyelembe életszerű változásokat. S bár elmondható, hogy európai színvonalú adatvédelmi törvénnyel rendelkezünk, de olyan viszonyokat konzervál, amelyeken változtatni kellene.
Péterfalvi Attila: - A változás, az eljárás lehetősége megvan.
![]() |
Műsorvezető: - Sükösdi Miklóst szerint a nagyobb nyilvánosság vagy az adatok nagysága új minőséget jelent.
Falus Ferenc: - Igen, de az internet egy kisebb nyilvánosság, mint adott esetben egy napilap nyilvánossága.
Sükösd Miklós: - Falus doktorral teljesen egyetértek abban, hogy a labdát feladták a kormánynak. Több legitim részérdek ütközik: a betegek érdeke, az orvosok érdeke, bizonyos jogi elvek. Megérett az idő az egészségügyi reformra. Most kellene az egészségügyi reform tervével kiállnia a kormánynak, a miniszterelnöknek, az egészségügyi miniszternek, hiszen izzik a társadalom, minden fórumon erről beszélnek. A kérdés azonban másképp is felvethető. Különböző jogi álláspontok vannak. Van, aki szerint vesztegetésről van szó, mások úgy gondolják, hogy befolyással üzérkedéssel vádolhatók azok az orvosok, akik előre megneveznek egy összeget, mások csalással vádolnák őket, van, aki a zsarolás tényállását veti fel. Ezért szerintem az adatvédelem szempontja itt másodlagos. Halmai Gábor példája a rendőr megkenése volt. Ha a rendőr.hun, egy nem létező honlapon holnap 100 ezer ember teszi fel a rendőr megkenésével kapcsolatos tapasztalatát, a tömeges korrupció bizonyítékait, ott az adatvédelem a megfelelő jogi eljárás? Én azt gondolom, hogy nem. Ott a vesztegetés, a rendőr megkenése az.
Műsorvezető: - Még a bűnözőket is megilletik bizonyos
![]() |
Műsorvezető: - Egy társadalmilag elismert, szükséges, fontos tevékenységről, szolgáltatásról van szó, amely nincs a helyén. Minden más példa deviáns, a mutyizás, a korrupció, a lepénzelés világa, amivel kapcsolatban ugyanezeket az aggályokat fölhozhatjuk, csak minőségileg különböző dolgokról van szó.
Halmai Gábor: - Azt gondolom, hogy ez az egész rendszer borzalmas, a velejéig rossz. És ne felejtsük el, hogy ebben a rendszerben a beteg abszolút kiszolgáltatott helyzetben van. A betegnek nincs választási lehetősége. Műsorvezető: - Itt nem betegről van szó. Nem a betegellátás klasszikus esete, ez egy speciális viszony az ember és az orvos között. Egészséges terhes asszonyok viszonya az őket különösen, és az alapellátáson fölül is gondoskodó...
![]() |
Műsorvezető: - Egyik napilapban van egy hozzászólás ehhez a témához, amiből kiderül, hogy számtalan intézményben az orvosi hálapénzt egy közös kasszába megy, s szétosztják az ápoló és a kisegítő személyzet között. Együtt vannak alulfizetett helyzetben, s legalább egymással szolidárisak. Tehát működik egy elosztó rendszer.
Sükösd Miklós: - Nem az a rossz. Erről nincs szó. Maga az orvostársadalom is rendkívül rétegzett. Bizonyára vannak olyan helyek, ahol jótékony módon szétosztják a hálapénzt, én olyan labororvosokkal, röntgenorvosokkal, mentőorvosokkal beszéltem, akik soha életükben nem is látták hírét sem hálapénznek. Ugyanolyan rosszul fizetettek.
Műsorvezető: - De ha a tartósan meglevő viszonyokon változtatni akarnak az érintettek, és ez nem megy a meglévő intézmények és jogok segítségével, akkor valamilyen kényszerítő, érdekérvényesítő mechanizmus indul be. Ebben az esetben szerintem erről van szó.
Falus Ferenc: - Akkor hadd mondjam el, hogy egy átlag
Műsorvezető: - Az egy hivatalos viszony.
Halmai Gábor: - És ez nem hivatalos viszony?
Műsorvezető: - Nem. Ha én egy állami kórházba?
Halmai Gábor: - Én fizetem, a mi járulékainkból fizetjük!
Műsorvezető: - Miért nem?
Halmai Gábor: - Ez egy tisztázatlan viszony.
Műsorvezető: - Az önkormányzatnál világos a viszonyom az ügyintézővel és az osztályvezetővel.
Falus Ferenc: - Van egy lényeges különbség a kettő között. Az egyik az, hogyha bemegyek a kórházba, az ügyeletes orvos ellát. Ezért pénzt kérni nem szabad. Se előre, se közben. Ha a beteg meggyógyult és ... Egy pillanat! De itt nem erről szól a történet. Arról szól a dolog, hogy én megkérek valakit valami olyan tevékenységre, ami nem feltétlenül a munkaköri kötelessége.
Halmai Gábor: - Miért ne lenne az? Ha beviszem a feleségemet akár melyik állami szülészeti klinikára és azt mondjuk, hogy itt szeretnénk szülni, akkor milyen magánviszony van?
Falus Ferenc: - Az a magánviszony, hogy a szülész orvos aznap vagy ott van vagy nincs ott. És kérdezd meg a feleségedet, hogy kinél szeretne szülni!
Halmai Gábor: - De tételezzük fel, hogy én bemegyek a...
Péterfalvi Attila: - A beteg és az orvos kapcsolata tipikusan bizalmi viszonyon alapuló megbízás jellegű jogviszony. Az nem, ha eltörik a keze vagy rájönnek a tolófájások és az ügyelet ellátja. De ha az adott gárdából kiválaszt egy doktort, aki akkor is ellátja, ha már lejárt a munkaideje – ez bizalmi és megbízási viszony. Abba nem szólnék bele, hogy ezt miként kellene díjazni.
Halmai Gábor: - Milyen szerződés születik ebben az esetben?
Péterfalvi Attila: - Megbízási szerződés, szóban.
Halmai Gábor: - Igen?
Péterfalvi Attila: - Igen. Vállalja, be fog menni munkaidején túl és levezeti a szülést Amennyiben a megbízási feladat ellátásához megadom a mobilszámomat, hogy fel tudjon hívni, ha indulni kell a kórházba, ez nem jelentheti azt, hogy joga van feltenni a telefonszámomat az internetre
Falus Ferenc: - A gyakorlati etika szerint, ha nem ér be időben az orvos, nem illik elfogadnia a pénzt.
Halmai Gábor: - Szeretnék visszakérdezni. Mi a különbség egy magánszülészeti klinika, és az I., II. nem tudom hányas számú szülészeti klinika között? Ezek szerint ugyanazt a megbízási szerződést kötöm mind a két esetben?
Falus Ferenc: - A Magyarországon létező egyetlen magánszülészeti kórház ugyanazt az ellátást fogja nyújtani, mint bármelyik egyetemi klinika. A plusz mind a két esetben az, hogy a választott orvos bejön-e vagy sem. Az esetek döntő többségében a szülő nő értesíti a választott orvosát, mert ha csak akkor szól, amikor beért a kórházba, akkor az esetek nagy részében már baj van.
Halmai Gábor: - Ezek szerint, ha a feleségem befekszik egy államilag fenntartott szülészeti klinikára, akkor nem kötelesek ellátni, ha nem kötnek egy megállapodást az orvossal.
Falus Ferenc: - Ellátnak. Nagyon precízen és ugyanolyan szakmaisággal el fogják látni a feladatukat.
Halmai Gábor: - Akkor is ha egy fillért sem fizetünk.
Falus Ferenc: - Akkor is.
Halmai Gábor: - Akkor nem tudom, hogy milyen megbízási jogviszonyról beszélünk.
Péterfalvi Attila: - Az, aki éppen ott van. Aki éppen szolgálatban van.
Falus Ferenc: - Igen.
Péterfalvi Attila: - Igen, de itt nem az megy be munkaidő után. Tehát itt én valakivel megállapodok, és ő vállal pluszszolgáltatás nyújtását.
Sükösd Miklós: - Ezt egy kicsit túlfeszített érvnek gondolom. Azt hiszem, hogy az empirikus gyakorlat azt mutatja, hogy Magyarországon az emberek több mint 90 százaléka ad a szülészorvosnak hálapénzt. Nem mind köt ilyen szóbeli megállapodást plusz szolgáltatásokról, mint amit itt hallottunk. Úgy gondolom, hogy a hálapénz kötelezően elvárt dolog lett a magyar egészségügyi gyakorlatban, legalábbis a szülészeteken és a sebészeteken. Amennyiben váratlanul indul meg a szülés és az az orvos, akivel ez az extraszolgáltatásról szóló szóbeli megállapodás történt, nincs bent, s az ügyeletes orvos vezeti le a szülést, akkor a honi gyakorlat szerint neki adunk hálapénzt. És ez állami kórházban, állami ágyon az én tb-járulékom által fizetett ellátás keretében történik és az az elvárás, hogy még egyszer fizessem meg ezt a szolgáltatást. Az ellátott, a beteg szempontjából ez rendkívüli kiszolgáltatott helyzetben valósul meg. Senki nem meri megkérdőjelezni ezt a helyzetet, akkor sem, ha utólag adja a pénzt, mert bármikor lehet szövődmény, komplikáció, tehát továbbra is függő helyzetben van az orvostól.
Műsorvezető: - Éppen a főigazgató úr mondta el, hogy olyan gyakorlat alakult ki, amit a társadalom még ráadásul el is fogad ...
Sükösd Miklós: - Nem, a társadalom most bizonyos fokig fellázadt. Műsorvezető: - Ki lázad fel? A reakciókat tekintve nekem az az érzésem, hogy a honlap szerkesztői nem akartak forradalmat, s a hozzászólók sem. Úgy tűnik, hogy az érintettek lelkiismerete mozdult meg. Rosszul érzi magát néhány törvényalkotó, néhány parlamenti bizottsági tag, s talán néhány kormánytag, mert nyilvános fórumon szembesülnek egy rendezetlen és igazságtalan helyzettel. Erre jó az internet.
Halmai Gábor: - Az utolsó megjegyzést teszem ebben az ügyben, a megbízási jogviszonyról. Kénytelen vagyok Péterfalvi Attilának - övön aluli lesz -, de azt mondani, hogyha ő most hazafelé menet a szolgálati gépkocsijával elkezd taxizni és megbízási jogviszony keretében hazavisz, akkor ez egy természetes dolog. Ezek az orvosok az állam által vásárolt és fenntartott eszközökkel, asszisztenciával önálló megbízási jogviszonyokat létesítenek és ezért pénzeket kapnak, amit én mélységesen erkölcstelennek tartok. Ez nem az ő felszerelésük, ez nem az ő asszisztenciájuk, ez a mienk, hogy nagyon demagóg legyek.
Műsorvezető: - Közellátás keretében egy magán megállapodás történik és ez valahogy nem összeférhető.
Péterfalvi Attila: - Így van. De attól még egy létező megbízási megállapodás.
Falus Ferenc: - Nem ilyen egyszerű dolog. Itt van egy társadalmi értékválasztás, ami abban fejeződik ki, hogy a természetbeni ellátásokra 528 MdFt-ot fordítunk egy évben. És ezt a társadalom valamint a politika évek óta tűri. A betegek nem lázadtak föl, nem mentek az utcára, hogy rossz az ellátás, mert amit kapnak, az még mindig egészen jó. Ha megnézzük a betegelégedettségi vizsgálatokat, sokkal elégedettebbek a betegek a jelenlegi egészségügyi ellátással, mint ami a médiából visszatükröződik. Nézzünk szembe azzal a valósággal, hogy a hálapénz azért alakult ki, mert közgazdaságilag ez volt a legolcsóbb megoldás. És ma is az, mert a 30-40 MdFt hálapénz legalizálásához talán csak 20 százalékkal kellene több, különben meg plusz 80 MdFt kellene.
Halmai Gábor: - Jó. Én ezzel a megoldással tökéletesen kiegyeznék. Csak ma nem erről van szó.
Falus Ferenc: - Akkor kezdjük el! De akkor minden szereplőnek ehhez hozzá kell járulnia. Olyan helyzetet kell teremteni, amikor az orvosnak érdemes számlát adnia. Olyan adókedvezményt kell csinálni, hogy a betegnek érdekében álljon elfogadni azt.
Műsorvezető: - Az orvostársadalom kettéválik és iszonyatos feszültség keletkezik, mert egy vakbélműtétért a jövőben nem lehet számlázni, mert az jár a tb-vel. Ott nincs plusz szolgáltatás.
Falus Ferenc: - Legyen már valami bajunk nekünk is!
Halmai Gábor: - Jó rendben van. Mi az, ami nem jár a tb-vel? A szülés nem jár a tb-vel?
Műsorvezető: - Ott jár, csak akkor ne fogadjál külön orvost!
Halmai Gábor: - Szóval nem értem, hogy miért vesszük természetesnek azt az abszolút helyzetet, ami kialakult.
Falus Ferenc: - Ez nem egy abszolút helyzet, ez a világon mindenütt van és Magyarországon is volt korábban. Tehát legyenek szabad választások. Azt kell mondani, kérem szépen ez ennyi. Mint amikor bemegyek egy ügyvédi irodába.
Sükösd Miklós: - Itt most az egészségügyi reform részleteibe mentünk. Vannak különböző víziók, hogy az egészségügyi szolgáltatások – más közszolgáltatásokkal szemben – milyen mértékben legyenek privatizáltak. Amit a főigazgató úr mond, az egy vízió. Nagyon fontos az, hogy itt mindnyájunk járulékáról van szó, mi, valamennyien fizetjük azt, amiből az állami kórház működik. Nem biztos, hogy a pluszszolgáltatás annyira legitim pluszpénzért is. Kérdés, hogy nem fizetjük-e túl ezt a szolgáltatást?
Falus Ferenc: - Hajlandóak vagyunk több járulékot fizetni?
Sükösd Miklós: - Itt végül is megjelenik a magyar adótudatosság és járulékfizetési tudatosság kérdése is.
Műsorvezető: - Az adatvédelmi biztos úr első értékelésére a honlapot önként beszüntette a szerkesztője. Ámde gomba módra szaporodó honlapokat kezdtünk olvasni a hálapénz témakörében. Szembe kell nézni, hogy ez nem fogható meg. Tovább fogja préselni a politikusokat és az egész társadalmat. Persze más irányba is el lehet vinni ezt a fórumot, ami nem nemes és jó célokat szolgál. Péterfalvi Attila: - Azzal egyetértek, hogy nehezen szankcionálható, de persze ezt nem lehet elfogadni. Az internet nem jogon kívüli. Nem igaz, hogy az elkövetőt bűncselekmény esetén nem lehet utolérni.
Halmai Gábor: - Az internet azzal, hogy kialakult és fejlődik, kialakított önszabályozó mechanizmusokat is. Tehát maga az internet szabályozza saját magát. Maguk a szolgáltatók összeállva és közösen elfogadott szabályokat kialakítva megoldják.
Sükösd Miklós: - Az internet fontos tulajdonsága, hogy osztott tudást, köztudást hoz létre. Mondjuk egy könyvről megoszthatjuk az olvasói véleményünket és így egy igen nagy terjedelmű kritikatömeg jön létre és így ajánljuk vagy nem ajánljuk a könyvet, ugyanúgy, mint ezt a hálapénz.hu is megtette. Egy politikai példát is szeretnék mondani. 2002. decemberében egy amerikai szenátor rasszista megjegyzéseket tett egy olyan félnyilvános magánvacsorán, ahol a média jelen volt, de nem adott jelentést az ügyről. Lojális volt, illetve más, aznap fontos események történtek, a hírküszöböt nem ütötte meg a dolog, viszont egy blogon, egy internetes naplón valaki megírta, más internetes fórumok átvették és így végül átvándorolt a téma az internetről a tömegmédiába és a szenátor megbukott. Ez Trent Lott republikánus szenátor volt, aki az első blog által vagy az internet által megbuktatott amerikai politikus. Gruppfájz a neve az egyik széles körben használt levelező rendszernek, szoftvernek a közös bölcsesség tárháza, így jött létre a hálapénz.hu. Egyébként azt pontosítanám, hogy milyen szemponttal hozta létre Nyírő Balázs ezt az oldalt. Friderikusz Sándor műsorában, a Szólás szabadságában kiderült, hogy ő egy kiakadt apuka volt, akit arculcsapásként ért, hogy az orvos kijelentette: 50 ezer forintért szülhet nála a felesége. És ha úgy tetszik, erről közbeszédet akart indítani, tehát nagyon is határozott intencióval indította el a honlapot.
Halmai Gábor: - Itt nem arról van szó, hogy megkövezünk és pellengérre állítunk embereket, hanem, hogy próbáljunk úgy viszonyulni ezekhez a dolgokhoz, mint szolgáltatásokhoz. És a szolgáltatásokhoz hozzá tartozik a nyilvánosság: Azok, akik a szolgáltatásokat használják, tájékoztatni akarják egymást a szolgáltatások színvonaláról és nem arról, hogy miért rossz az orvos, hanem arról, hogy miért jó az az orvos, akit ajánlanak. Tudtommal az ilyen megjegyzések többsége inkább ajánlotta az orvost és az mellékes információ volt, hogy egyébként mennyit kell fizetni.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek