Debreceni díj amerikai génkutatónak

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Az emberi genom szekvenciájának meghatározásában kifejtett munkájáért vette át a Debreceni Egyetemen az amerikai J. Craig Venter professzor az egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrumának nemzetközi díját.

Az ez év őszén alapított nemzetközi díjat - amelyet a centrum egyetemi tanárainak titkos szavazatai alapján ezentúl minden évben kiosztanak - nemzetközileg elismert kutató vagy kutató csoport kaphatja meg, a molekuláris orvostudományban elért kimagasló eredmények alapján.

J. Craig Venter professzor - aki vasárnap díszelőadást is tartott a Debreceni Egyetemen - dr. Fésűs László akadémikustól, az Orvos-és Egészségtudományi Centrum elnökétől vette át a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért (Debrecen Award for Molecular Medicine) nemzetközi díjat.

Dr. J. Craig Venter amerikai biológus 1946-ban született Salt Lake Cityben. Ph.D. tudományos fokozatot élettanból és farmakológiából szerzett. A Celera Genomics alapítója, elnöke, tudományos irányítója. A professzor tudományos eredményeivel vezető szerepet játszott az emberiség egyik legnagyobb jelentőségű tudományos felfedezésében, az emberi génállomány feltérképezésében.

James Watson és Francis Crick fél évszázaddal ezelőtt vázolta fel a DNS molekula szerkezetét, amely a szervezet felépítéséhez és működéséhez szükséges információt hordozza. A humán genom feltérképezésének ez a felfedezés teremtette meg az alapját. Az 1970-es évek közepén vált ismertté az az eljárás, amellyel egy tetszőleges DNS lánc nukleotid sorrendjét meg lehet határozni. A módszer kifejlesztéséért Frederick Sanger és Walter Gilbert 1980-ban Nobel díjat kapott. Ez az eljárás azonban csak néhány száz, illetve néhány ezer nukleotidból álló DNS dekódolására volt alkalmas. Az ember genetikai térképének a megfejtéséhez új ötletekre volt szükség. Olyanokra, amelyek a szekvenálást a nukleotidokat milliós nagyságrendben tartalmazó örökítő anyagokra is lehetővé teszik.

A Human Genom Program ennek a kutatási területnek a nagyszabású fejlesztésével az emberi genom teljes dekódolását tűzte ki végső célként. A munka nagy lendülettel haladt, egyre bonyolultabb élőlények szekvenálása indult meg a coli baktériumtól a muslicáig. Ebben az időszakban alapította meg az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal kutatója, J. Craig Venter Celera Genomics néven saját cégét azzal a céllal, hogy rövid idő alatt meghatározza a teljes emberi DNS szekvenciát.

A cég első munkája egy baktérium teljes, mintegy kétmillió molekulából álló DNS szekvencia meghatározása volt új, alulról felfelé építkező stratégiával. Ez a következőképpen történt: a baktérium DNS-ét véletlenszerűen hasogatták mintegy 2000 nukleotid hosszúságú darabokra, a darabok végeit véletlenszerűen szekvenálták, és a nagyszámú, egymást átfedő szekvencia elemekből számítógépes programmal állították össze a teljes szekvenciát. A sikert követően Venter professzor egymilliárd dollárt gyűjtött a vállalkozásához, beállított 300 - a legmodernebb - szekvenáló automatát és a világ legnagyobb teljesítményű szuper komputere segítségével hozzákezdett a nagy munkához, az emberi genom feltérképezéséhez. 2001-ben a munka eredményét J. Craig Venter és Francis Collins, a Humán Genom program vezetője egymástól függetlenül, egy időben közölte tudományos folyóiratokban.

A kutatási eredményekkel azok a felhasználási ötletek is gazdagodnak, amelyek a diagnosztikában és a terápiában forradalmi változásokat eredményezhetnek. Több száz genetikai eredetű betegség jelentős részének a genetikai alapjai még ebben az évtizedben ismertté válhatnak, forgalomba kerülhetnek a megfelelő genetikai tesztek, s megalapozható lesz a személyre szabott terápia. A kutatók reményei szerint a következő évtized végére talán már a két legelterjedtebb, nem örökletes, de gének által befolyásolt betegség, a magas vérnyomás és a felnőttkori cukorbetegség kezelésére alkalmas génterápia birtokába juthatunk, s a rákkezeléseket is genetikai alapokon lehet majd végezni.