Drága szívünk! | Weborvos

Németország és Nagy-Britannia sokat, Magyarország keveset költ a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására.

Az Európai Kardiológus Újságban / EHJ 2006.27.1610/ 2006. juliusában - vagyis napjainkban - közölték a szív-érrendszeri betegségek gyógyításának költségeit, országonkénti bontásban. A hazai adatok és ezek összehasonlítása más országok ráfordításaival beszédes számok. A következtetéseket ki-ki levonhatja …

2003-ban az Európai Unióban /EU/ a cardiovascularis betegségek összköltsége 168 757 millió Euro /E/ volt /100%/. Ebből egészségügyi ráfordítás 104 556 millió E /62%/ - további körülbelül 64 000 milliót /38%/a halálozás és morbiditas okozta termelés csökkenés rovására vezették vissza .

Magyarországon az össz cardiovascularis ráfordítás ugyanez évben 928 millió E volt, vagyis az uniós összköltség mindössze 0,55% volt erre a célra. Figyelembe véve, hogy a hazai populáció az uniós népesség kb. 2-2,5%-a, kiderül, hogy állampogáronként a cardiovascularis feladatokra csak az uniós átlagráfordítás kb. 1/4-t költöttük. A 928 millió E-n belül 530 millió /57%/ volt egészségügyi kiadás és 43% a termelés kiesés okozta veszteség.

Az Unió összes cardiovascularis gyógyszer kiadása 2003-ban 28 418 millió E volt /az egészségügyi összkiadások 27%-a/, ugyanez az arány hazánkban az egészségügyi kiadások 49% - amiből lehet arra következtetni, hogy sokat költünk gyógyszerre, de lehet arra is, hogy a cardiovascularis összkiadás hazánkban kevés…

Az egy főre eső adatok a következők: Az Unió 2003-ban átlag 230 E-t költött egy-egy állampolgár cardiovascularis kezelésére. Magyarország 52 E-t, az uniós átlag 22,6%-át. Legkevesebbet Málta költötte /22 E/, a legtöbbet Németország /423 E-t/. Málta és Németország között 19-szeres az egy főre jutó különbség.

A cardiovascularis betegségeken belül a koronaria és az agyi érbetegségek kiadásai a következők:

Magyarországon 2003-ban egy főre átlag 11 E-t költöttünk a koronaria betegségek kezelésére, az Unióban átlag 50 E-t , vagyis a hazai átlag az uniós átlag mindössze 22%-a. Igaz, hogy vannak nálunk is kisebb ráforditású országok: Málta csak 6, Lettország 8, Észtország 11, és Litvánia 12 E-t költött, a legtöbbet Németország és az Egyesült Királyság, mindkettő 84 E-t.

Az agyi érbetegségek kezelésére az Unió 2003-ban - egy főre számítva - 46 E-t költött, hazánk 7 E-t /15,2%/, igaz Málta csak 2, Lettország és Lengyelország is csak 7 E-t. A legtöbbet Anglia / 96 E/ és Németország /94E/.

Egyértelmű kapcsolat /linearis korreláció/ mutatható ki az egyes uniós tagállamok GDP-je és az egy főre eső cardiovascularis ráfordítások között: A szegényebbek kevesebbet, a gazdagabbak többet költenek.

Vannak azonban gazdag országok, melyek a GDP-hez képest még többet /Németország, Anglia, Svédország/ és vannak, melyek kevesebbet /Írország/ fordítanak erre a célra. A GDP-hez viszonyítva és abszolut is a legkevesebbet a Balti Államok, Lengyelország és Magyarország, valamint Málta költi a cardiovascularis betegségek kezelésére. Hazánk GDP arányosnál is valamivel kevesebbet.