Életmód Tábor

Közzétéve: 2004. 05. 19. 14:56 -

• 3 perc olvasás

Az Országos Alapellátási Intézet az alapellátásban dolgozók számára ÉLETMÓD TÁBOROKat szervezett április és május hónapban: Hajdúszoboszlón a berettyóújfalui, Balatonaligán az enyingi, Tatán a tatabányai, Telkiben a budaőrsi – pilisvörösvári kistérségbelieknek.

Dr. Juhász Ferenc, az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatója az egészségügyben tervezett változásokat illetően részletesen beszélt a betegellátás átszervezéséről, az ellátásszervezők rendszerbe illesztéséről, szerepükről, valamint áttekintést adott azokról az elképzelésekről, amelyek szerint a munkaképességet a jövőben más alapokon fogják megítélni.

Az OALI főigazgatója, Dr. Balogh Sándor Cardiovascularis prevenció (WELLNESS) címmel, Utópia vagy realitás? alcímmel tartott előadást. Ennek elején a cardiovascularis rendszert veszélyeztető tényezőkkel ismerkedhetett meg a hallgatóság. Bizonyos laboratóriumi vizsgálatok eredményei (cholesterin, LDL, triglicerid, HDL, stb.), viszonylag egyszerűen meghatározható antropometriás paraméterek (pl. derék körfogat, BMI), a vérnyomásértékek utalnak a rizikóra, annak mértékére is.

A főigazgató említette azokat a beavatkozásokat is, amelyekkel a rizikó csökkenthető. Ezek között kihangsúlyozta az egészséges táplálkozást, a fizikai aktivitást, a helyes életmód megválasztásában rejlő egyéb lehetőségeket, és a kemoterápia szerepét. Utalt arra, hogy ún. rizikószemlélettel kell e témára tekinteni. Az egészséges táplálkozás alapelemei: a szükségesnél nem több kalória bevitele, arányaiban több zöldség, gyümölcs, teljes őrlésű gabona, kevesebb zsír fogyasztása, tartózkodás az ételek túlzott sózásától és az alkohol fogyasztástól. A fizikai aktivitás akkor eredményes, ha hetente minimálisan 3 alkalommal, életkortól függően megfelelő pulzusszám emelkedéssel jár, időtartama pedig 20-30 perc, előtte, utána 5-10 perces bemelegítés, illetve levezetés fogja közre.

A háziorvosok körében végzett fölmérés alapján készült néhány ábra szolgált adatokkal e populáció sajátosságairól. Például a háziorvosok fele 50 évnél idősebb, pszichés habitusuk 2/3 – 3/4 részben nyugodt, közel 30 százaléknak szív- és érrendszeri, kb. ugyanennyinek izületi kopásból eredő panasza van, 36 százalékuk érzi fáradtnak magát. A háziorvosok egyharmadának magas a vérnyomása. Az országos átlagot jellemző értékhez képest kisebb arányban dohányoznak (15 százalék).

Dr. Füredi Gyula főigazgató helyettes egyik előadásában (címe: Az alapellátás szerepe a nemzeti népegészségügyi programban) áttekintette a leggyakoribb halálokokat, a velük meghatározó kapcsolatban levő rizikófaktorokat, érintette az idősödő populáció okán fölmerülő globális problémákat és hasznos elméleti és gyakorlati tanácsokat adott mindannyiunk életmódjának egészségesebbé tételéhez.

Másik előadásának a címe: Az alapellátás információs egysége. Ebben részletesen megindokolta, hogy miért nélkülözhetetlen az információs rendszer egységesítése az alapellátásban.

Dr. Becka Éva szakmai igazgató a Zsámbéki Medence kistérségben tervezett, az életmódra vonatkozó tanácsadási programról szólt, ennek céljáról, a résztvevőiről, a várható eredményeiről. (Előadásának címe: Életmód tanácsadási program).

Dr. Vadász Imre főorvos Könnyebb abbahagyni, ha a doktor is segít című előadásában először a dohányzás ártó hatásait vette sorra, valamint a nikotintól való függőség tényezőit, majd a leszok(tat)ást szolgáló orvosi beavatkozás lehetőségeit. Fölsorakoztatta mindazokat a módszereket, amelyek a dohányzástól való megszabadulást segítik. Ezek közül néhány: a teljes és azonnali absztinencia, partnerek keresése a közös leszokáshoz, az ingerlő tárgyak (pl. gyufa, hamutartó) kiiktatása a környezetből, a dohányos társak kerülése, a megszokott mozdulatok miatt a kezek lefoglalása.

Az ONKOLÓGIAI ÉBERSÉG témakörben hangzott el Dr. Domán Vera előadása Felkészülés a kolorektális szűrésre címmel. Az előadó számba vette a kolorektális kockázat tényezőit, valamint szólt ezek csökkentésének módjairól. A daganatos megbetegedések megelőzésével összefüggően vetette föl a szűrés lehetőségét.
Hangsúlyozta e betegség és az ellene való küzdelem társadalmi motiváltságát, mivel a daganatok halálozási okainak sorában a kolorektális tumorok a második helyen vannak.

A szűrés jelentőségét vizsgálva egyebek mellett elhangzott, hogy annak bevezetése kétévente 20 százalékkal csökkentené e kór mortalitását (amely egyébként évente 5000 fő). A doktornő kitért továbbá a daganat természetére, majd ismertette a szűrés menetét, a háziorvosok és a páciensek feladatait, szólt a kezdeti nehézségekről, amelyek az eljárás folyamatossá tételével nagyrészt csökkennek. A szűrés úgy zajlik, hogy háromszori székletmintából FECA teszttel a rejtett vért vizsgálja a kijelölt központi labor, majd az eredményről a háziorvost értesíti. A nem negatív eredményt a teljes colonoscopia követi, ill. szükség szerint sebészeti ellátás, majd onkológiai utógondozás és háziorvosi gondozás.

E táborokban hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az elfogyasztott ételek megfeleljenek az egészséges táplálkozásról szóló kívánalmaknak.

A szabadidős programoknak fontos része az izmok átmozgatása, a rendszeres torna, amely játékos elemekkel is kiegészül, s ezért ilyenkor vetélkedő jelleget is ölthet.

A táborok hasznosak továbbá abból a szempontból is, hogy itt úgynevezett csapatépítés is folyik. A kistérségekben a közös célért munkálkodó egészségügyi dolgozók egymást megismerve, valamelyest közösséggé csiszolódva a mindennapokban is eredményesebben végezhetik hivatásukat.

Kövess minket!

Weborvos
Weborvos

Kapcsolódó cikkek