Feladatok és kompetenciák a sebészetben | Weborvos

Május 1-jétől a szakmai kollégiumok újra az egészségügyi miniszter tanácsadó szervei lesznek.

Ennek apropóján kértük Prof.Dr.Horváth Örs Pétert, a Sebész

- Véleményt mondunk minden szakmapolitikai kérdésben, szakmai irányelveket dolgozunk ki, igyekszünk hatni a finanszírozásra. Új eljárásokat minősítünk, akkreditáljuk a kórházi osztályokat és klinikákat szakorvosképzésre és az ellátás különböző szintjeire. Véleményt mondunk főorvosi és professzori kinevezésekről, véleményezzük a kórházak rekonstrukciós terveit. Meghatározzuk a szakorvosképzés menetét, feltételeit, a vizsgáztatást és a tematikát.

A kollégium 23 tagból áll, melyből 7-en kijelöltek és 16 választottak, elsősorban területi elv alapján. Összességében a vezető sebészek kaptak helyet benne.

- Elvileg a kollégiumnak sok lehetősége van a beleszólásra, de sok kérdésben hiába mondtunk véleményt, mert más szempontok alapján születtek a döntések. Ismert, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a szakminisztérium között nem volt ideális viszony, ennek is betudható talán, hogy eddig nem voltak mindig effektívek a kollégiumok. Május 1. után közvetlenül a minisztérium alá tartozunk, lehet, hogy ez javít majd a helyzeten.

- Hogyan látja a fiatal szakemberek szerepét?

- Sajnos szinte minden szakmában (így a sebészetben is) komoly utánpótlási gondok vannak. Az orvosi pálya elvesztette presztizsét. A médiumok gerjesztik az orvosellenességet, egyre több a kártérítési per, az orvosi fizetések megalázóan alacsonyak és mindez oda vezet, hogy nagyon sok a pályaelhagyó, sok tehetséges szakember pedig külföldön keresi a boldogulását. Ez a helyzet az EU-ba történő belépés után tovább fog romlani. Ugyanakkor ha valaki tehetséges és szorgalmas, van kiugrási lehetősége fiatalon is, mert a konkurencia nem nagy.

- Milyen aktuális szakmai kérdések foglalkoztatják a kollégiumot?

- Munkánk az elmúlt négy év közül háromban szinte kizárólag szakmai volt (irányelvek, szakorvosképzés, akkreditáció stb). Rájöttünk azonban, hogy ma a legfontosabb a szakmai érdekvédelem, és erőteljes tevékenységet fejtettünk ki a sebészet alulfinanszírozottságának megváltoztatására. Ennek eredményeképpen a szakmák közül egyedül a sebészetnek és az urológiának nőttek a pontszámai, a többieké csökkentek. Be kell vallani, hogy ezt tartom a legnagyobb sikerünknek. Számos szakmai kérdés vár megoldásra, de ez már a következő kollégium feladata lesz.

- Hogyan ítéli meg a szakmai kollégium elnöke a sebészet jövőjét?

- Hosszú távon a genetika, a biokémia és az onkológia számos kérdést meg fog oldani, így a sebészet több ága el fog sorvadni. Nagy jövője van a baleseti sebészetnek, valamint a plasztikai és helyreállító sebészetnek (ez persze 50-100 éves perspektíva). A közeljövő nagy feladata marad a daganatsebészet, a szív- és érrendszeri sebészet, különös tekintettel az öregedő populációra (geriátriai sebészet). Nő az intenzív terápiás háttér fejlesztésének igénye, mert egyre komplikáltabb beavatkozásokat kell egyre öregebb betegeken elvégezni. Nagy jelentősége van a szűrő programoknak és az abból adódó sebészi feladatoknak, amelyek például teljesen megváltoztatták az emlősebészetet. Egyre nagyobb szerepe lesz a telemedicinának, a robottechnikának és a transzplantációnak.