Felmérés a betegséghez kapcsolódó alultápláltságról

Weborvos

Közzétéve: 2006. 08. 21. 09:30 -

• 3 perc olvasás

A házi- illetve szakorvosokhoz forduló betegek kétharmada alultáplált.

Módszertan

A NutriAction akció során 2006. március 20. és április 30. között háziorvosok és szakorvosok mérték fel a hozzájuk érkező betegek tápláltsági állapotát.
A vizsgálat magába foglalta az olyan jellemzők regisztrálását, mint a beteg testtömeg-indexe, táplálkozási szokásai, táplálékbevitelének szintje és az ezt befolyásoló tünetek, panaszok meghatározása is.
Összesen 1308 személy tápláltsági szintjét mérték fel a szűrőakció során, mely a járóbeteg-szakellátásban részesülőkre, illetve a különböző kórházi osztályok betegeire egyaránt kiterjedt.
A NutriAction akcióban az ország legkülönbözőbb pontjain található egészségügyi intézmények (kórházak és háziorvosi rendelők egyaránt) vettek részt.
A fentiek alapján elmondható, hogy a NutriAction a betegséghez kapcsolódó alultápláltságról készített eddigi legalaposabb hazai felmérés, mely átfogó képet ad a hazai betegek tápláltsági állapotáról.

Megállapítások

A vizsgált betegek kétharmada (69 százaléka) esetében alultápláltsági kockázatot állapított meg a szűrőakció.
Csupán minden harmadik beteg tápláltsági szintje tekinthető alacsony kockázatúnak, 17 százalékuk a közepes, 52 százalékuk pedig a magas rizikójú kategóriába sorolható.
A férfiak és a nők tápláltsági szintje között nem tapasztalható jelentős eltérés, a két csoportban közel azonos arányban szerepelnek alultáplált betegek.

A vizsgált mintában szereplő betegek korcsoportok szerinti bontása alapján megállapítható, hogy az alultápláltság már a 18 és 29 év közöttiek körében is hasonlóan nagy problémát jelent, mint az idősebb korosztályok esetében.
Az alultápláltság aránya a 80 év felettiek esetében a legmagasabb, a 18 év alattiak körében pedig a legalacsonyabb.

Az alultáplált férfiak és nők korcsoportokon belüli megoszlása alapján leginkább az 50 és 64 év közötti, illetve a 80 év feletti férfiak tekinthetőek veszélyeztetettnek.
Jelentős, kiugróan nagy eltérés - a 18 év alattiak kivételével, akik csupán kis számban szerepeltek a felmérésben - nem mutatható ki az alultápltság egyes korosztályokon belüli, nemek szerinti vizsgálata alapján.

Következtetések

Az alultápláltság a hazai betegek körében az előzetes várakozásoknál is súlyosabb problémának bizonyult a NutriAction eredményei alapján.
Az alultápláltság az egész betegtársadalom problémája - az egyes korcsoportokban nemtől függetlenül közel azonos az alultápláltak aránya.
A konkrét számok és az elégtelen tápláltság következményei (lassabb vagy sikertelen felépülés, elhúzódó betegségek, súlyos szövődmények, fokozott megbetegedési kockázat) ismeretében megállapítható, hogy a betegséghez kapcsolódó alultápláltság

beláthatatlanul magas költségekkel terheli a magyar egészségügyet és
jelentős mértékben károsítja a magyar társadalom egészségi állapotát.

NutriAction célja

A NutriAction szervezői az egészségügy különböző területein tevékenykedve rendszeresen találkoznak a betegséghez kapcsolódó alultápláltsággal, ezért összefogtak a probléma megfelelő, országos szintű kezelése érdekében.
Az alultápláltság felszámolása csak az érintettek számának meghatározása után kezdhető meg, ez tehát az első lépés a betegek megfelelő tápláltsági állapotának biztosítása irányába.
A NutriAction hiánypótló kezdeményezésnek tekinthető, hiszen mostanáig nem álltak rendelkezésre pontos adatok a betegséghez kapcsolódó alultápláltság hazai elterjedtségéről.
A betegséghez kapcsolódó alultápláltság nem kapja meg a kellő figyelmet sem az egészségügyi szervek, sem a média részéről, így a szervezők egyik fontos célja volt a figyelemfelkeltés, a probléma bemutatása.
A NutriAction azonban nem merül ki pusztán a figyelemfelkeltésben, a felmérést végző orvosok egyrészt számos esetben megkezdték az alultáplált betegek kezelését, a szervezők pedig mindent megtesznek, hogy kormányzati szinten is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.

NutriAction szervezői

További cikkeink