Finnek után a lengyelek is

Jelentősen csökkent Lengyelországban az szív- és érrendszeri morbiditás és mortalitás.

A koszorúérbetegség okozta halálozás Lengyelországban 1990-hez hasonlítva 2002-ben a 45-64 éves korosztályban a férfiak között 38, a nők körében pedig 42 százalékkal csökkent. Az eredményt a szerzők nem egészségügyi, hanem gazdasági beavatkozások, változások javára írják: az utolsó, összehasonlítható adatokat tartalmazó évig – 1999-ig – a telített zsírfogyasztás az országban 7 százalékkal csökkent (44.8 g/nap értékről 41.5 g/nap értékre), miközben a szív- és érbetegségek szempontjából kedvező hatású, többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása 57 százalékkal emelkedett (14.8 g/nap vs 23.3 g/nap), ennek megfelelően a kettő aránya 70 százalékkal nőtt. Megemlítik azt is, hogy az importált gyümölcs-fogyasztás is folyamatosan növekedett: 1990-ben 2.8 kg volt, 1991-ben már 8.8 kg, 1999-ben pedig 10.4 kg lett.

Ugyanezen időszakban sikerült a dohányzás arányát is lejjebb szorítani – a férfiak között. Az 1990-1994 közötti időszakban a 40 évesnél fiatalabb férfiak körében a dohányzás csökkent, ezzel szemben a 40-60 éves nők között 23.1 százalékról 35.2 százalékra emelkedett. A férfiak 40-49 éves korcsoportjában a dohányosok aránya 51.1 százalékról 46.1 százalékra, az 50-59 éveseké 51.1 százalékról 46.1 százalékra, a 60 évesnél idősebbeké 34.3-ról 28.2 százalékra mérséklődött. A szerzők szerint a koszorúérbetegség jelentősen csökkenő mortalitásában a dohányzás csökkenése egyelőre kis szerepet játszik és a kedvező változást döntően a telített zsírok fogyasztásának visszaszorításával, illetve a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztásának növekedésével magyarázzák. Megemlítik, hogy ezen idő ben a transz-zsírsav bevitel lényegesen nem változott.

A folyóirat által is igen jelentősnek tartott dolgozathoz fűződő szerkesztőségi közlemény kiemeli, hogy az imponáló egészségügyi eredményt ártámogatási változtatásokkal, az egészségesebb táplálkozás elősegítését célzó politikai, gazdasági beavatkozásokkal érték el. A szerkesztői vélemény szerint a további eredményeket az dönti el, hogy az Európai Unió mezőgazdasági politikája mennyire teszi lehetővé az európai lakosság egészségének jövőbeli javulását.
(BMJ 2005, 331:187-188)