Főigazgatói levél

Az OEP főigazgatójának levele a méltányossági jogkörében hozott döntésekről.

Elektronikus levelemet elsősorban az allergológiai szakrendeléseken dolgozó kollégáknak írom, amely főigazgatói méltányossági jogkörömben hozott döntésemről és annak indoklásáról szól.

A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 3. § i) pontja szerint a támogatásba történő befogadási döntéseket a költséghatékonyság figyelembe vétele alapján kell meghozni. A jogszabály 18. § (1) f) pontja szerint az OEP kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a gyógyszert, ha annak költséghatékonysága nem bizonyítható.

Az OEP egyedi méltányossági eljárás keretében 1999. óta támogatja az allergiás betegek immunterápiáját. A kérelmek száma évről évre dinamikusan nőtt, és ez a szám 2004-ben több mint ezret tett ki. A szinte már „normatív listásként" kezelt termékkör arra indított bennünket, hogy saját adatbázisunk alapján költséghatékonysági elemzést végezzünk. (Vizsgálatainkat az is indokolta, hogy az allergén terápia hatékonyságát illetően megosztott a nemzetközi és a hazai szakma, amelyet kifejez az is, hogy az immunterápia társadalombiztosítás terhére történő támogatása nem jellemző az EU-s tagállamokra.)

A vizsgálati periódus az 1999-től 2003-ig terjedő időszakot ölelte fel, amelyet három részre osztottunk: az immunterápiát megelőző, az immunterápia alatti, és az immunterápia befejezését követő évek. Külön-külön csoportba osztottuk a szezonális, a perennialis, a rovarcsípéses, valamint a kevert allergiás kórképekben szenvedőket. A vizsgálat 1351 TAJ számra terjedt ki.

Az adatelemzés alapján – kivéve a méh- és darázscsípés allergiát - megállapítható volt az, hogy az immunkezelés előtti időszakhoz viszonyítva:
- az allergiás kórképek BNO-ira vetítve, az orvoshoz fordulások gyakorisága (fekvő- járóbeteg ellátás) nőtt az immunterápia alatt, és annak befejezését követően csökkent, de nem állt vissza a kiindulási értékhez képest;
- a lokális és szisztémás antiallergének kiváltása emelkedett az immunterápia alatt, és annak befejezését követően csökkent, de nem állt vissza a kiindulási értékhez képest.
Az előzőekben leírtak azt bizonyítják, hogy a szezonális, a perennialis és a kevert allergiás kórképekben az allergének alkalmazása nem költséghatékony eljárás, az életminőséget javító kezelés, azaz az allergiás tünetek súlyossága csökken.
A méh- és darázscsípés következtében kialakuló allergia esetén az immunterápia valóban hatékonynak bizonyult, és ez alátámasztja a nemzetközi és hazai szakirodalomban leírtakat, amely szerint rovarcsípésnél bázisterápia az allergén terápia.
(Részletes adatelemzésünket megjelentetjük.)

Fentiek alapján - egyedi méltányossági eljárás keretében - a méh- és darázscsípés miatt kialakuló allergiánál nyújtható társadalombiztosítási támogatás, feltéve ha:
- a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11/D. §-a szerinti dokumentumok hiánytalanul beküldésre kerülnek;
- a három hónapnál nem régebbi kórtörténeti összefoglaló tartalmazza a specifikus IgE vizsgálati leletet;
- 18 év alatti beteg esetén a szakorvosi javaslatot a csecsemő- gyermek allergológiai szakrendelés allergológus szakorvosa állítja ki;
- 18 év feletti beteg esetén a szakorvosi javaslatot allergológiai szakrendelés allergológus szakorvosa állítja ki.
Az egyedi méltányossági eljárás keretében a méh- és darázscsípés következtében kialakuló allergiás reakció kezelésére szolgáló Anapen injekciót a dokumentáltan vaknak, illetve csökkentlátó (külön-külön mindkét szemén 0,3, vagy az alatti korrigált visus) betegnek, valamint a 14 év alatti betegnek 50 %-os támogatási mértékkel támogatjuk.

Ezúton tájékoztatom Önöket arról, hogy egyedi méltányossági támogatással már korábban megkezdett, szezonális, perennialis és kevert allergiás kórképekben szenvedők immunterápiáját – a három éves kezelési periódus befejeződéséig – továbbra is támogatjuk egyedi méltányossági eljárás keretében.

Budapest, 2005. május 11.

Tisztelettel:
Dr. Kiss József