Ha duci a gyerek, a szülőt kell oktatni | Weborvos

Az elhízott gyermekek 15 százalékánál májzsírosodás/zsíros májgyulladás (NAFLD – Non Alcoholic Fatty Liver Disease) is jelentkezik.

Egy 6-18 évesek körében Magyarországon elvégzett úttörő vizsgálat felhívta figyelmet arra, hogy az elhízott és/vagy a metabolikus szindróma jeleit mutató gyermekek 15 százalékánál májzsírosodás/zsíros májgyulladás (NAFLD – Non Alcoholic Fatty Liver Disease) is jelentkezik. Ez az elsősorban fiúknál előforduló (a férfi előfordulás 3x gyakoribb, mint a női) elváltozás diétával és antioxidáns kezeléssel gyakorlatilag maradéktalanul rendbe hozható, azonban ha nem ismerik fel, s így nem kezelik, akár súlyos májkárosodáshoz is vezethet. Így tehát a veszélyeztetettek esetében érdemes a májat ultrahang vizsgálattal is szemügyre venni, és a kapott eredményeket a kezelés összeállításakor figyelembe venni – hangzott el a tanácskozáson.

Egy másik, Bécsben végzett kiscsoportos tudományos vizsgálat során az állati eredetű fehérjék szója proteinnel történő diétás kiváltásának hosszú távú hatásait vizsgálták családi eredetű koleszterin zavarokban szenvedő gyermekek és kamaszok esetében. Az eredmények rámutattak arra, hogy a szója fehérje helyettesítő alkalmazása a diétában olyan további előnyős tulajdonságokkal bír, mint az összkoleszterin-szint és az LDL-koleszterin szint csökkentése. Ennek alapján az állati eredetű fehérje helyettesítése szójával esetükben megfelelőnek tűnik hosszú távú diétás alkalmazásra, és hozzájárulhat a korai szív- és érrendszeri szövődmények megelőzéséhez.

Érdekes következtetésre jutottak izraeli kutatók, amikor az elhízás ellen, az otthon végzett munkában vizsgálták a szülők szerepét. Jelenleg a legtöbb gyermekelhízás elleni program során általában a gyereket tekintik a változás fő tényezőjének valamilyen fokú szülői segítség mellett. A vizsgálatban azt kutatták, hogy melyik a leghatékonyabb képzési forma: amikor csak a szülők, amikor szülők és a gyerekek együtt, vagy csak az érintett gyerek vesz részt az edukációs programban. A 100 család bevonásával fél évig tartó vizsgálat végén kiderült, hogy a súlycsökkenés szignifikánsan akkor volt a legnagyobb, amikor csak a szülőket oktatták, és hogy a megengedő szülői magatartás az elért eredmények romlásával jár együtt. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy csak a szülök bevonása és az érintett fiatal kihagyása a direkt beavatkozásból, a megfelelő nevelési metódust hangsúlyozó egészségpromóciós megközelítéssel közösen alkalmazva igen költséghatékony megoldás lehet.

Az anyagcsere megváltozása és a daganatos megbetegedések kialakulása közötti kapcsolatokról, illetve az onkológiai kezelésnek a metabolikus rendszerre, illetve a szív- és érrendszeri kockázatokra gyakorolt hatásaival is több előadás foglalkozott.
Több mint száz, daganatos betegségére kemoterápiát (cytotoxikus terápia) kapott gyermeknél vizsgálták a lipidprofil alakulását. A kapott eredmények érdekesen alakultak, ugyanis bár a lipidparaméterek összesített, átlagos értékeiben nem volt lényeges eltérés a kontrollcsoporthoz képest, a kórós (határérték feletti) értékek megjelenési aránya viszont 12-27 százalék volt a kontrollcsoportban tapasztalt 2-3 százalékkal ellentétben. Úgy tűnik tehát, hogy a citosztatikus kezelés után érdemes a lipidprofilt megvizsgálni, és ha szükséges, megfelelő diétát és fizikai aktivitást előírni az érintettnek – ajánlották a szakértők.