Háziorvosi Szakfelügyelők Aligai Konferenciája | Weborvos

2004. szeptember 25-én és 26-án rendezte meg az Országos Alapellátási Intézet a Háziorvosi Szakfelügyelők Országos Konferenciáját Balatonvilágoson, a Club Aligában.

Az első nap délelőttjén az OALI főigazgatója házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, majd szakmapolitikai kérdésekről volt szó. Egyik fő téma az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása volt, a háziorvosok munkaidejének szabályozásához kapcsolódóan. E mellett a háziorvosi képesítés kérdéseiről esett szó, valamint a terület humán erőforrásának pótlásáról.

Dr. Becka Éva, az OALI szakmai igazgatója előadásában ismertette azokat a projekteket, amelyek 2003. december és 2004. júliusa között az OALI koordinálásával valósultak meg. Ezek a témák a következők:  Az alkoholprobléma korai felismerése a háziorvosi praxisban; A lelki egészségvédelem megerősítése, a depresszió korai felismerése a háziorvosi praxisban; A daganatos betegségek visszaszorítása; Kommunikációs programok a szív- és érbetegségek megelőzésére; Ellátásfejlesztés.

- Az alkoholra vonatkozó témakörben trénereket is képeztek (az OAI szakemberei által, tőlük származó tananyaggal), a trénerek a megszerzett ismereteiket tanfolyamokon adták tovább. E témakörben kiadvány is készült a praxisok és a védőnők számára.

 – A depresszióval kapcsolatosan ugyancsak képeztek trénereket(itt a tananyag összeállításában és a gyakorlati megvalósításban a SE Pszichológiai és Pszichiátriai Klinika munkatársai vettek részt), a trénerek további tanfolyamokat tartottak. Szintén készült kiadvány is. Továbbá menálhigiénés tréningek is zajlottak az egészségügyi dolgozók számára.

– A daganatos betegségekkel összefüggésben ugyancsak készült 7 féle kiadvány; valamint vizsgálták az emlőszűrésen résztvevők arányának háziorvosi tényezőit, amelynek hasznosítható tapasztalatai vannak; továbbá ez a témakör hangsúlyosan szerepelt a III. Háziorvosi Napok elnevezésű konferencián is előadások formájában.

- A szív- és érrendszeri betegségek megelőzését célzó kommunikációs programok közé sorolandók a Hipertónia-napok rendezvényei, média-programok, továbbképző sorozat és kiadvány a cv-prevencióról.

– Az ellátásfejlesztést illetően országos és területi értekezleteket tartottak.

Dr. Balogh Sándor főigazgató előadásának címe: Az Országos Alapellátási Intézet népegészségügyi programjai. Az első témakör a kardiovaszkuláris(cv) programcsomagra vonatkozott. Az elérendő cél egységes módszertan kialakítása; a magyarországi népességre vonatkozó kockázatbecslési algoritmus meghatározása; a cv morbiditás és mortalitás csökkentése. Az első (előkészítő) fázis az OALI és a résztvevő praxisok közti kapcsolatteremtés a megyei szakfelügyelők közbeiktatásával, a megfelelő informatikai háttér kialakítása. Erre épül a cv rizikó felmérése, a rizikó-szemléletű gondozás (követés), majd az értékelés, és a további eljárások kijelölése.

– A második témakör a dohányzás visszaszorítását érintette. Ezen a konferencián is több előadás hangzott el erről, majd a megyékben az ősz során továbbképzéseken jut el az ismeretanyag a háziorvosi praxisokhoz. Az OALI 3 kiadványt prezentált a résztvevőknek: Dr. Vadász Imre összeállításában a Könnyebb letenni a cigarettát, ha a doktor is segít!, valamint A háziorvos és a dohányzó beteg címűt, Dr. Vernes Rékától pedig a Hogyan szokjon le a cigarettáról? című brosúrát. Az első a háziorvosok számára készült tájékoztató, a második a szakfelügyelők munkáját segítő oktatási anyag, a harmadik gyakorlati útmutató a páciensek számára.

– A harmadik témakör: az alkoholproblémák kezelése az alapellátásban. Ebben a vonatkozásban az OALI az OAI-val szorosan együttműködik.

– A fenti témákhoz köthető az OALI friss kiadványa, címe: Segítség az egészséges életmódhoz. Ebben olvasható az egészségünket megőrizni segítő táplálkozási szokásokról, táplálékokról, és a mozgás szerepéről is.

Dr. Kékes Ede előadásában a hazai kardiovaszkuláris rizikóbecsléssel foglalkozott. Bemutatta azt a programot, amely a cv kockázatot hivatott fölmérni Magyarországon. Jellemezte az e szempontból nagy kockázatú egyéneket, megnevezte a vizsgálat tárgyát képező rizikófaktorokat, kitért a vizsgálat módszerére. A program szakmai felépítését is megismerhette a hallgatóság: az alaphelyzet fölmérése után kezdődik a követéses ellenőrzés, amely az első évben további egy, majd évenként egy-egy ellenőrzést jelent, évente laboratóriumi kontrollt, ún. esemény-ellenőrzést háziorvosi program segítségével, számítógépes adatrögzítést; utoljára következnek a (primer és szekunder) klinikai végpontok. Mindezeknek a menetrendje is ismeretes: a szükséges előkészítő feladatok elvégzése után a program 2005. márciusában indul.

Dr. Kovács Julianna, házi gyermekorvos, vezető tanácsadó  A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítását tárta a résztvevők elé. A rendelet módosításának célja, hogy szabályozza a fogyatékossá minősítési eljárást: orvosi szakvélemény hiányában a gyermeket ne irányíthassák ún. sajátos nevelési igényű gyermeket oktató intézménybe. Ezért adatlapot szerkesztettek, amely a továbbiakban az iskolaegészségügyi dokumentáció részét képezi, és a szakértői bizottság csak ennek alapján hozhat döntést a beiskolázásról.

A másnapi program első részének témája: A dohányzásról való leszoktatás az alapellátásban. Üléselnökként Prof. Dr. Ajkay Zoltán vázolta a kérdéskör sarkalatos pontjait, miután fölhívta a figyelmet arra, hogy az egyén dohányzástól való távoltartásának csak az egyik, noha igen fontos része a leszoktatás, a másik, legalább ilyen fontos a megelőzés, amelyben a medicina mellett a pedagógia is sokat tehet.

Dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai intézet főigazgatója előadásának címe: Hazai dohányzási helyzet – A dohányzás hatása a morbiditásra és a mortalitásra. Az előadó bevezetésként bemutatta, hogy a Föld különböző országaihoz képest Magyarországon a különböző korosztályokban, nemenként mi a dohányzók aránya, melyek a dohányzás legfontosabb egészségkárosító hatásai, a betegségek, halálokok miként függnek össze a dohányzással; a dohányzás elhagyása hogyan mutatkozik meg statisztikailag a rokkantság ill. a halálozás idejének kitolódásában.

Dr. Pucsok József, az Országos Sportegészségügyi Intézet tudományos igazgatója Miért nehéz leszokni a dohányzásról? (a dohányzás kórélettana) címmel tartott előadást. A magyarországi dohányosokra, cigarettázókra vonatkozó, sokatmondó statisztikai adatok közlése után szó esett a dohánylevél és a cigarettafüst kémiai összetételéről, azokról a biokémiai folyamatokról, amelyekkel a dohányfüst ártalmas anyagai a szervezetet (bizonyos célmolekulákat, pl. a DNS-t, a plazma lipoproteineket) károsítják. Az előadó kitért a dohányzásnak a fizikai teljesítményre gyakorolt hatásaira is, számba vette a nikotinfüggőség miatt az elvonáskor fellépő tüneteket, s végezetül gyakorlati tanácsokkal szolgált a leszokni szándékozóknak.

Dr. Vadász Imre előadásának a címe: „Minimális intervenció" – Hogyan segítse a háziorvos a dohányzó beteget a cigaretta elhagyásában? – Háziorvos szakfelügyelők felkészítése háziorvosok képzésére. A bevezetésül közreadott ábrák a dohányzás egészségkárosító voltát emelték ki, meggyőzőek voltak: érdemes abbahagyni a dohányzást. Kiderült az adatokból, a magyarországi dohányosok 70 %-a szeretné is ezt. A dohányzókban kettős (pszichés, pszicho-szociális és a nikotin által farmakológiai) függőség alakul(hat) ki, amely dohányfüggőségként „jegyzett" szenvedélybetegség, következésképp az orvosi segítség számukra indokolt. Ezt bizonyítja, hogy sokkal jobb hatásfokkal sikerül végleg leszokni a dohányzásról annak, akinek orvos, különösképpen, ha orvos és nővér egyaránt segít. Tehát a háziorvosok e tekintetben kulcsszerepben vannak. Az ún. minimális intervenció arra a tevékenységre vonatkozik, amelyet a háziorvosnak a dohányzó páciensekkel kívánatos elvégeznie. Ez bizonyos adatok fölvételét jelenti a dohányzási szokásokra vonatkozóan, személyre szabott tanácsadást, szükség szerint gyógyszerek alkalmazását.

A konferencia záró előadása Dr. Géher Pálé volt, aki a közeljövőben megjelenő kézikönyvet (A háziorvosi szakfelügyelői kézikönyv) mutatta be a résztvevőknek. A kézikönyv vezérfonala fejezetenként: az adott betegség leírása, módszertani ajánlások, szakmai irányelvek, országos standard, kritériumok, indikátorok.
A szakmai találkozó Dr. Balogh Sándor főigazgató zárszavával ért véget.