Háziorvoslás és az Európai Unió

Nem csak hazánkban áll a reformtörekvések középpontjában az egészségügy rendelkezésére álló források hatékony felhasználása.

Egészség-gazdaságtani elemzések arra mutatnak, hogy az alapellátásban nyújtható gyógyító- megelőző tevékenységet kell ösztönözni a költségek csökkentése érdekében. Ennek teljesüléséért a következőket kell figyelembe venni (Schroeder hipotézisei alapján):
- Az alapellátásban dolgozó orvosok arányának növelése és anyagi megbecsülése. A nővérek és egyéb szakdolgozók (védőnők, gyógytornászok, dietetikusok) munkájának elősegítése.
- Az alapellátás fejkvóta alapú finanszírozása, mely biztosítja a teljesítmény fékezését és a folyamatosságot a lakosság ellátásában. A szakellátásban dolgozók fizetés alapú jövedelmezésének preferálása a tételes finanszírozás helyett.
- Az alapellátáshoz való hozzáférhetőség növelése, a szakellátás beutalóval való igénybevétel bevezetésével.
- A kapacitás kormányzat által való szabályozása.
- A definitív ellátás és koordinációs szerep feltételeinek biztosítása az alapellátásban.
- Az alapellátás olymódon való felépítése, hogy pontos feladat felosztás rajzolódjon ki felelősségi és elszámolási egységek között (pl. háziorvosi, védőnői szolgálat, otthonápolási szolgálat).

Az EU alapellátási rendszerei között van olyan, amelyben a fenti elvek gyakorlati megvalósítása folyik, azaz az egészségügyi rendszer lényeges elemét képezi. Ilyenek a brit, ír, holland, skandináv alapellátási rendszerek. Ott a háziorvosok nagyrészt csoportpraxisokban dolgoznak, helyettesítik egymást, egyesítik adatbázisaikat. A háziorvos csoport munkáját szakdolgozók segítik: ápolók, védőnők, gyógytornászok, dietetikusok, akiknek munkáját szakmailag a háziorvos koordinálja.

A finanszírozás fejkvóta alapján történik, amelyet kiegészít tételes díj a prevenciós tevékenységért, pl.: nőgyógyászati kenetvétel, oltások, tanácsadás, prevenciós előadás tartása.

A magyarországi díjazáshoz viszonyítva kedvezőbb helyzetben lévő brit háziorvosok körében végeztek vizsgálatot a munkahelyi elégedettségről. Az eredmény: a brit háziorvosok 96%-a úgy ítéli, hogy túl sok feladatot kell ellátniuk, 82%-uk szerint a munkahelyi stressz túlzott mértékű, 48%-uk nyugdíjba szeretne vonulni. Ebből kiindulva, a brit egészségügyi szolgálat új, opcionális szerződést köt a háziorvosokkal, amelyben kiemelten díjazza a minőségi ellátást, az informatikai beruházást, növeli a háziorvosi munka flexibilitását, lehetővé teszi az ügyeleti munka alóli felmentést.

A népegészségügyi helyzet csupán 11%-ban függ az egészségügyi rendszertől, 43%-ban a lakosság életmódjától, a fennmaradó részben pedig a környezeti és genetikai tényezőktől. A WHO felismerte azt, hogy az egészségügyi rendszer hatásosságán az alapellátáson keresztül lehet javítani, mégpedig úgy, hogy közösségi szinten elő kell segíteni a családok, az alapellátás dolgozói és az önkormányzatok közötti együttműködést.