Háziorvosok: rendelőből a temetőbe?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A jelenlegi adatok szerint, ha minden háziorvos 84 éves koráig dolgozik majd, működőképes marad az alapellátás.

A Háziorvosok Európai Uniójának (UEMO) felmérése szerint tíz éves időtartamban (1994-2004) nőt az aktív orvosok száma a vizsgált országokban. Érdekes adat annak ismeretében, hogy az egyes országokban orvoshiányról számolnak be.

A krónikus nem fertőző betegségek számának növekedése, a kezelési lehetőségek szélesedésével, a betegek igényeinek gyarapodásával az egészségügyi szolgáltatások kapacitásszükséglete is nőtt. A diagnosztikai és terápiás költségek növekedése nagyobb terhet ró mind a társadalombiztosítási, mind a magánbiztosítási rendszerekre. A növekedett költségek növekedett adminisztrációs terhet jelentenek az egészségügyi szolgáltatók számára. A kettős hatás: ellátási igény és adminisztratív teendők növekedése indokolja az egészségügyi személyzet munkateherének növekedését, a relatív munkaerőhiányt. Az, hogy a munkaerőhiány az egészségügyi piacon mennyiben relatív vagy abszolút, mennyiben jelen vagy jövőbeni probléma, országról-országra különbségeket mutat.

A háziorvosok száma Ausztriában a legnagyobb, tíz év alatt 21 százalékkal nőtt, ám a leginkább Svájcban 35 százalékkal történt háziorvosi létszámemelkedés. Az Egyesült Királyságban volt a legkisebb mértékű a létszámfejlesztés: 7 százalék, míg hazákban ez 11 százalékot mutatott. A hazai háziorvosi létszámfejlesztés a 90’es évek során történt az ismert finanszírozási változások és a szakképzés területén történt reformok hatására.

A háziorvosok aránya az aktív háziorvosok körében ugyancsak Ausztriában a legmagasabb, azt követi Portugália és az Egyesült Királyság. Magyarország a középmezőnybe tartozik a 23 százalékos háziorvosi arány tekintetében. Barbara Starfield egészségügyi közgazdász ajánlása szerint a háziorvos orientált egészségügyi rendszerekben a háziorvosok arányának ajánlott mértéke 40 százalék.

Dániában a legidősebbek a háziorvosok, átlag életkoruk 57 év, míg Ausztriában a legfiatalabb, 45 év körüli átlagéletkorral. Magyarország az idősödő országok csoportjához sorolható az 52 éves háziorvosi átlag életkor tekintetében. Az Országos Alapellátási Intézet (OALI) adatai szerint az elmúlt 12 évben 1914 fő tett háziorvosi licencvizsgát, ami feltételezve, hogy minden licencvizsgát tett orvos a licencvizsga letételétől kezdve megszakítás nélkül dolgozik háziorvosként 30,6 év alatt újítja meg teljesen a háziorvosi állományt. Ebből az 1914 licencvizsgát tett orvosból azonban jelenleg csak 1052-en dolgozik felnőtt, vagy vegyes háziorvosi körzet kinevezett háziorvosaként. Feltételezve, hogy a licencvizsgát tett orvosok a jövőben is ilyen arányban maradnak a pályán, a cserélődés csak 55,6 év alatt lenne teljes, ami azt jelenti, hogy változatlan feltételek mellett egy háziorvosnak a licencvizsga megszerzését követően 55,6 évig kellene folyamatosan dolgozni, hogy az utánpótlás biztosított legyen. A licencvizsgát leghamarabb 27 évesen teheti le az orvos, tehát a folyamatos cserélődés biztosításához 84 éves koráig kellene dolgoznia (Dr. Grósz A.).

Hazánkban a probléma koncentráltan jelentkezik az egyes kistérségekben, van 9 olyan kistérség, amelyben a 60 év feletti háziorvosok aránya meghaladja a 41 százalékot.

A felvázolt helyzetkép azt mutatja, hogy szükségesek olyan intézkedések, amelyek a jövőben várható háziorvos hiányt megelőzik. A háziorvosi szakképzést kezdő központi gyakornokok aránya jelenleg nem biztosítja a kellő utánpótlást. Svédországban, az Egyesült Királyságban a képzést elkezdők aránya a dolgozó háziorvosokhoz képest 5,8 illetve 7,5 százalék, míg hazánkban ez csupán 2 százalék. Az OALI praxis programja, amely keretében a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokba alkalmazott orvost foglalkoztat a háziorvosi szakképesítés szervezése mellett, pótolja a már aktuális háziorvosi ellátási hiányokat.