Kannabisz konferencia Szegeden

A nálunk vizsgált kenderminták alacsonyabb hatóanyag tartalmat mutatnak, mint a komplexebb módszert alkalmazó külföldi mérések.

Nyitó előadásában Dános Béla, az ELTE Növényszervezettani Tanszék és a Gyógynövény Kutató Intézet munkatársa elmondta: bár számos közös tulajdonsággal bírnak a kendernövény alapvető típusai, biológiai szempontok szerint egyértelműen elkülöníthetőek egymástól. Az utóbbi néhány évtizedben kitenyésztett és az illegálisan termesztett fajták biológiai tulajdonságai olyan jellegzetességeket mutatnak, amelyek jelentősen eltérnek a korábbi változatok alapvető jellemzőitől. Az úgynevezett „high tech" technológiával, illegálisan termesztett kender esetében a női és hím növényegyedek száma a korábbi egyensúlyból a női egyedek jelentős túlsúlya felé mozdult el, mivel a kábítószer készítésre alkalmas hatóanyag elsősorban a női egyedek felleveleiből és virágrészeiből nyerhető ki.

Veress Tibor, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársa előadásában a kannabisz azonosításának és hatóanyag-tartalmának meghatározási módszereiről, ennek kapcsán a jelenlegi jogi és büntetőjogi szabályozás esetlegességéről beszélt. A törvényi szabályozás csak egyszeri és az elsődleges hatóanyag tartalomra vonatkozó vizsgálatot ír elő. A szakértő tapasztalata szerint azonban a kannabisz növény hatóanyag-tartalma mérésenként eltérő lehet, hisz annak mértéke számos tényező függvénye. A kimutatható hatóanyag-tartalom a tenyészidőnek, a mintavétel és a vizsgálat között eltelt időnek, a mintát ért kémiai és fizikai hatásoknak is függvénye.

Ezenkívül a növény a könnyen kimutatható elsődleges hatóanyag mellett egy olyan, alapvetően inaktív savat is tartalmaz, amely hő hatására aktiválódik, jelentősen megnövelve ezzel a növény tényleges THC tartalmát. Az előadó szoros összefüggést lát a kannabisz hőre aktiválódó, magas THC értékű savtartalma és a marihuána – elsősorban – cigaretta formájában történő fogyasztása között. Az előadáson elhangzott: az egy típusú hatóanyag vizsgálatát előíró jogi szabályozás következtében a Magyarországon vizsgált kenderminták rendre alacsonyabb hatóanyag tartalmat mutatnak, mint a komplexebb vizsgálati módszert alkalmazó nemzetközi mérések. Ezért a kábítószer-fogyasztás egészségügyi és büntetőjogi vonatkozása szempontjából is szükséges lenne a kannabisz hatóanyag tartalom hivatalos mérésének felülvizsgálata.

Nagy Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai Intézetének előadója a kábítószer, ezen belül a marihuána-fogyasztás világszerte terjedő mértékére figyelmeztetett: az ENSZ adata szerint a világon jelenleg 146 millió rendszeres marihuána fogyasztó él. A szakemberek szerint a marihuána a leggyorsabban és legjelentősebb mértékben terjedő drog, s bár Magyarországon is ez a legelterjedtebb kábítószer, az orvosi segítséget kérőknek csupán 15%-a jelentkezik marihuána-fogyasztásból adódó problémákkal.

Dr. Zacher Gábor, a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház Toxikológiai Osztályának orvosa igen veszélyesnek tartja a marihuána esetében gyakran használt „könnyű drog" kifejezést. A kannabisz-fogyasztás függőséget okozó hatásáról ugyan a tudományos szakma véleménye is megoszlik, azonban Zacher Gábor kiemelte: a marihuána fogyasztása a függőség elérése nélkül is tartós és jelentős mértékű egészségkárosodáshoz vezethet. A különösen veszélyesnek számító tünetek között leggyakrabban a szívritmuszavar, a vérnyomás komoly emelkedése és a pánikreakció fordul elő. A kannabiszt fogyasztók körében – az egyébként is veszélyeztetett dohányzókhoz képest – négyszeres a légzőszervi daganatok kialakulásának esélye is. Egy-egy hétvégi napon 300 ezer magyar marihuána-fogyasztó veszélyezteti ily módon egészségét. A kábítószer egészségkárosító hatását elsősorban a hatóanyag tartalom mértéke, a fogyasztás sebessége és a kábítószert fogyasztó egyén egészségi állapota, droghoz való hozzászokottsága határozza meg. Zacher Gábor szerint sokatmondó az a tény is, miszerint a kórházi segítséget kérő drogfogyasztók elsősorban arra kíváncsiak: milyen hosszú ideig mutatható ki szervezetükben a kábítószer, léteznek-e a marihuána fogyasztásnak elvonási tünetei.

Demetrovics Zsolt, az ELTE Pszichológiai Intézet Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszékének pszichológusa elmondta, leggyakrabban az agresszivitást, az antiszocialitást, az amotivációs szindrómát valamint a depressziót hozzák kapcsolatba a kannabisz fogyasztással. Szerinte a kannabisz használata és a pszichés problémák között nem egyértelműsíthető az ok-okozati viszony iránya: a drog- használat elmélyítheti a pszichés problémát, de maguk a problémák is elvezethetnek a kábítószer fogyasztáshoz. Hozzáette: a kannabisz a kábítószer fogyasztó egyénnél olyan drogként működik, amely sok esetben hozzájárul további kábítószertípusok kipróbálásához, azok használatát időben megelőzi.

Demetrovics Zsolt és munkatársainak szórakozóhelyekre járó fiatalok körében idén végzett felmérései azt a megdöbbentő eredményt mutatják, hogy a megkérdezettek 90 százaléka fogyasztott már életében egy vagy több alkalommal marihuánát. További aggodalomra ad okot, hogy ezeknek a fiataloknak egyharmada a megkérdezést megelőző hónapban húsznál is több alkalommal nyúlt marihuánához.

Paksi Borbála, a budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának munkatársa kérdőíves vizsgálatai szerint a kábítószert valaha kipróbálók háromnegyede a marihuánával kezdte „drogpályafutását". Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban a teljes magyar lakosságnak kisebb aránya tekinthető kábítószer fogyasztónak, a magyar marihuána-fogyasztók mégis jóval többen próbálnak ki életük folyamán más kábítószereket is, mint más országok fogyasztói.

Piczil Márta, a Szegedi Tudományegyetem Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékének oktatója csaknem kétezer 16 éves középiskolai tanuló körében végzett kérdőíves vizsgálatot, a drogfogyasztás mellett a fiatalok életmódjára, jövőképére, deviáns viselkedési hajlamaira is rákérdezett. A tanulók 22 százaléka állította, hogy élete során kipróbált már valamilyen kábítószert, ismerőseik körében ez az arány már 60 százalékos volt.

Feltételezhető, hogy a kérdésekre nem mert mindenki valós választ adni, a kutatók ezért feltételezik, hogy a tényleges kábítószer-fogyasztásuk ennél magasabb arányú lehet. Arra a kérdésre, hogy milyen változások kellenek ahhoz, hogy a kábítószer-fogyasztás mértéke csökkenjen, egy tizenhat éves fiú azt válaszolta: „valamit adni kellene helyette!"