Kergemarha-kór rezisztencia

Brit kutatók egérkísérletek során arra a felfedezésre jutottak, hogy bizonyos emberek rezisztensek a kergemarha-kór emberi változatára.

A szivacsos agyvelősorvadás (BSE) emberekre átterjedt változata variáns Creutzfeldt-Jakob betegség, röviden vCJD néven ismert. Hasonló prionbetegség a sporadikus Creutzfeldt-Jakob betegség is, ám ennek a hátterében nem a BSE áll.

A University College London kutatói a Science lapban ismertetik, hogy felfedezték a betegség harmadik, eddig ismeretlen változatát, amely szintén agysorvadást okoz, ám más területeket érint, így a beteg egerek nem mutattak semmilyen külső tünetet. Jonathan D. F. Wadsworth kutató az AP-nek elmondta, ennek az is lehet az oka, hogy a kísérleti egerek mindössze két évig élnek. Hozzátette, az új betegséget eddig csak egerekben mutatták ki, de nagyon valószínű, hogy a betegség több változatával kell számolni emberek esetében is.

A betegség okozója a PrP fehérje, amely két genetikai variánssal rendelkezik: M129 (methionine) és V129 (valine) variánsokkal. Az egérkísérletek során az utóbbi variáns rezisztensnek mutatkozott a vCJD-re, ugyanakkor, ha ezek az állatok megfertőződtek, létrejött a kór harmadik változata.

Független szakértők üdvözölték az eredményeket, elsősorban a rezisztencia felfedezését, amely reményt ad a V129 működési elvén alapuló terápia kidolgozására. Riasztónak tartják azonban, hogy a kór új fenotípusával is számolni kell, amely észrevétlenül maradhat.

A kutatást a brit Medical Research Council és az Európai Bizottság finanszírozta.