Laparoszkópos műtétek, felemás finanszírozással

A sok szempontból előnyös műtéti eljárás a finanszírozás szempontjából még mindig nem került méltó helyre.

A téma kapcsán dr. Horváth Örs Péter kifejtette: az epehólyag eltávolítása a második, leggyakrabban végzett műtét. Ma már valamennyi kórházban tudnak laparoszkópos technikával operálni, amely sokkal kevésbé terheli meg a betegeket és jelentősen lerövidíti a gyógyulás idejét is. Az MST elnöke elismerően nyilatkozott a debreceni Kenézy kórház Általános Sebészeti Osztályáról. Mint mondta, a korszerű felszereltség és a szakorvosok tudása nagy mértékben hozzájárul, hogy országosan kiemelkedő színvonalú munkát végezzenek, a bemutató műtétek során pedig a gyakorló és a gyakorlott sebészeknek a tapasztalataikat is átadják. Kiemelte, hogy dr. Hajdu Zoltán professzor, a debreceni kórház általános sebészetének a vezetője nagyon sokat tett az új technikák meghonosításáért, bizonyos műtéti típusokban pedig országosan is vezető szakembernek számít.

Dr. Bátorfi József címzetes egyetemi tanár, a Magyar Sebész Társaság Endoszkópos Szekciójának az elnöke úgy vélekedett, hogy az észak-kelet-magyarországi csoport egyike a legjobban működő regionális csoportoknak. Hangsúlyozta, hogy a beteganyag szempontjából a régiók eltérő tapasztalatokkal is rendelkeznek, így a régiós tudományos tapasztalatcseréken speciálisan vitathatók meg az adott térség problémái. Mint mondta, mintegy 15 éve kezdték el Magyarországon a laparoszkópos epehólyag műtéteket, így a tapasztalatokat immár hosszú áttekintés távlatában lehet értékelni. Dr. Bátorfi József hangsúlyozta, hogy a minimálisan invazív sebészet, benne a laparoszkópos sebészettel forradalmasította a sebészek munkáját. A sok szempontból előnyös műtéti eljárás azonban a finanszírozás szempontjából még mindig nem került Magyarországon méltó helyre. Jóllehet, a laparoszkópos műtétek drágák, sok egyszer használatos műszert igényelnek és a tárgyi feltételek biztosítása költségigényes, azt az előnyt is figyelembe kell venni, hogy a beteg jóval kevesebb időt tölt a kórházban, és hamarabb állhat munkába. Bár a Sebész Szakmai Kollégium ajánlásokat tett a tárca felé, a hbcs pontokban azóta sem érvényesül a különbözet kompenzálása.

Dr. Bátorfi József kifejtette: a kétoldali műtétek (lágyéksérv, visszeresség) finanszírozása is felemás. A beteg érdekét szolgálja, ha narkózis alatt és hospitalizációval esik túl például egy kétoldali lágyéksérv műtéten - amely 20-25 százalékos arányban, gyakorlatilag minden negyedik páciensnél előfordul -, a társadalombiztosító azonban ugyanannyit fizet, mint amikor csak az egyik oldalon operálnak. A beültetett, szövetbarát háló viszont drága, így kétoldali műtét esetében a második már nem térül meg.

Dr. Hajdu Zoltán professzortól, a kongresszus elnökétől megtudtuk, hogy a tudományos tanácskozáson a régió - Hajdú-Bihar, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye - sebészei, a társzakmák képviselői, belgyógyászok, családorvosok, műtősnők és nővérek vettek részt. A régióban 24 sebészeti, illetve klinikai osztály működik. A kongresszuson négy fő referátum és 22 csatlakozó előadás hangzott el.

Dr. Szegedi Zoltán főorvos, a kongresszus titkára a regionális tudományos tanácskozások nagy előnyének tartja, hogy ezek a rendezvények egy naposak, így a kisebb kórházak szakemberei számára sem jelent nehézséget a részvétel. Példaként említette a fehérgyarmati, a mezőtúri vagy a mátészalkai kórházakat, amelyekben csak néhány sebész dolgozik, így nehezítené a betegellátást, ha a sebészek elmennének egy hosszabb, két-három napos, vagy még ennél is hosszabb időtartamú kongresszusra. Pedig az ismeretszerzés igénye nyilvánvaló, ezért a debreceni tanácskozás programját úgy állították össze, hogy erre bőséges lehetőség nyíljon. Mint mondta, a nagy számú részvételt a téma fontossága is befolyásolta.

Az epekő mellett a sérv, mellékvese, nyelőcső, kardia-tájék rövid felépülési idejű laparoszkópos műtétei lassan besorolhatóak volnának az egynapos sebészet kategóriájába, ez azonban csak akkor oldható meg, ha a háziorvosi és betegápolási hálózat is felkészült rá.

A fő referátumok egyike volt az epehólyag és epeutak jó- és rosszindulatú megbetegedésének endoszkópos diagnosztikája, kezelésének lehetőségei. Dr. G. Kiss Gyula gasztroenteorológus főorvos, a debreceni Kenézy kórház főigazgatója kérdésünkre elmondta: a laparoszkópos sebészet kivizsgálási trendjéhez a képalkotó diagnosztika (ultrahang) mellett az endoszkópos diagnosztika is hozzá tartozik, amelynek a műtét utáni esetleges szövődmények alapkezelésében is nagy szerepe van. Szövődmény lehet az epeúti folyás, illetve a szűkület. Az utóbbi esetében ballonos tágítást végeznek, a patológiás elfolyást pedig sztent felhelyezésével szüntetik meg, így az újabb műtét elkerülhető. A Kenézy kórház rendkívül korszerű technikai és diagnosztikai lehetőségekkel rendelkezik, amely országosan is kiemelkedő.