Lapszemle

Lapszemle

Kemoprofilaxis csökkenti a meningitis veszélyét
Az antibiotikumos profilaxis csökkenti a meningitis kialakulásának veszélyét azokban a személyekben, akik meningococcus fertőzőttekkel érintkeztek. Purcell és kollégái (1339. oldal) áttekintettek 100 anyagot, amelynek során 1249 olyan meningitiszes esetet azonosítottak, ahol 4271 otthoni kontaktus volt és amelyből 1742 kapott kemoprofilaxist. A kezelés hatására 89 százalékkal csökkent a meningitis kialakulásának a veszélye. A fertőzésnek kitett pácienseket kemoporfilaxisban kell részesíteni, mielőtt kiengedik őket a kórházból, mert még így is 3 százalékuk hordozni fogja a fertőzést a kezelés ellenére - jegyzik meg a szerzők.

Légy őszinte a betegeddel!
A betegek és hozzátartozóik az esetek többségében nyílt és őszinte információkat várnak betegségükkel kapcsolatosan. Kirk és kollégái (1343. oldal) 37 palliatív ellátást kapó daganatos beteget és hozzátartozóit kérdezték ki és azt állapították meg, hogy a betegek őszinte és teljeskörű információt vártak betegségükről, amelyet megosztottak a családjukkal. A többségük nem volt elégedett az orvos-beteg közötti kommunikációval és más forrásból elégítették ki kíváncsiságukat. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy az egészségügyi dolgozóknak őszintének, világosnak, egyértelműnek kell lenniük. A betegségük előrehaladtával a betegek már nem az előrejelzésekkel foglalkoznak, hanem a mindennapi túlélési problémák és a tünetek kezelése köti le a figyelmüket.

Vénás lábszárfekély kezelése jobb otthon
A legtöbb vénás lábszárfekélyes beteget otthon lehet kezelni. Simon és kollégái (1358. oldal) úgy vélik, hogy a betegséget a rizikó tényezők korai felismerésével, a nyomókötéssel, a láb megemelésével, a táplálkozás javításával, valamint egy képzett ápolónő felügyeletével kezelni lehet. A fekélyek 85 százaléka vénás magas vérnyomással függ össze, de a sebész beavatkozás csak felületi vénás elégtelenség esetén ajánlott. Az antibiotikumoknak igen kevés hatása van a fekély gyógyulására. A szerzők szerint a kezelésről a megelőzésre kellene a hangsúlyt helyezni.

A krónikus fáradtság szindrómásakat nem kezelik megfelelően
A családorvosok ambivalensen közelítik meg a krónikus fáradtság szindrómát és nem biztos, hogy a lehető legjobban kezelik. Raine és kollégái (1354. oldal) 46 családorvost kérdeztek meg Angliában, és azt állapították meg, hogy számosan negatív sztereotípiákban gondolkodnak a krónikus fáradtság szindrómával kapcsolatosan, míg ugyanez nem igaz az irritábilis bél szindrómára. Ez a fajta antipátia annak volt betudható, hogy a testben nem tudták lokalizálni a betegséget, valamint a betegek sem tudták a betegséget azonosítani „a tipikus" betegséggel. Pszichiátriai kezelésre pedig nem küldték a pácienst tovább, mert az orvosok nem igazán érezték magukat otthon ebben a témában, vagy úgy gondolták, hogy a beteg nem kaphat vagy szükségtelen számára a kezelés.