Laryngospasmus: a GERD ritka extraoesophagealis manifesztációja

A laryngospasmus acut tüneteket okozó jelenség, melyet a hirtelen jelentkező fulladásérzés, inspirációs stridor, apnoe, halálfélelem jellemez.

Okozhatják gégészeti infekciók, illetve jelentkezhet tonsillectomia vagy adenotomia vagy más gégészeti beavatkozásokat követően. Részjelensége lehet bizonyos neurológiai kórképeknek, mint az epilepsia, az amyotrophiás lateral sclerosis vagy a tetanus.

Észlelhetjük altatást követően postextubatios stridor képében is. Okozhatja anyagcserezavar/betegség is, mint a hypocalcaemia vagy a Lesch-Nyhan syndroma. Leírták kontrasztanyag adását követő anaphylaxia részeként, illetve autológ transfusiot követően is. Ritka esetként leírtak a retropharyngealis teret beszűkítő nyaki osteophytát is, mely laryngospasmust és cyanosist okozott és a műtéti megoldást követően a tünetek megszűntek.

A GERD-hez kapcsolódó laryngospasmus az esetek döntő többségében éjszaka jelentkezik. Ritkábban nappal, de akkor is reflux-eseményekhez kapcsolódóan. Patomechanizmusában a magas refluxot kísérő direkt savas/folyadék aspiráció és a vagus mediálta reflexes út (afferens szár: a nyelőcső alsó harmadának chemoreceptorai → nucl.tractus solitarius → efferens szár: bronchusok, larynx) igazolható. Az aspiráció a laryngeális chemoreflex révén okoz spasmust és apnoe-t. A proton-pumpa gátló (PPI) kezelés igen hatékony, hatására a spasmusok fokozatosan elmaradnak.

Mivel extraoesophagealis manifesztációról van szó, az első három hónapban dupla dózisban kell alkalmazni, majd az adagot fokozatosan kell csökkenteni. Az éjszakai dominanciájú eseteknél a normál dózis elérésekor, az adag kettéosztható, ha az egyszeri reggeli adás nem sikeres.

Az egyéb ok kapcsán kialakult laryngospasmus kezelése a kiváltó ok (pl. hypocalcaemia) vagy az alapbetegség kezelése/rendezése mellett individuális. Heveny roham esetén pozitív nyomású lélegeztetésre (cPAP) is szükség lehet. Sikereket közöltek intralaryngealis botulinum toxin inj. adásával is.

Irodalom:

Iriarte J, Urrestarazu E, Alegre M et al. Sleep-related laryngospasm: a video-polysomnographic recording. Epileptic Disord 2006;8:70-72

Thurnheer R, Henz S, Knoblauch A. Sleep-related laryngospasm. Eur Respir J 1997;10:2084-6.

Nze PU. A five-year review of upper airway obstruction in the immediate general anaesthetic post-operative period in Enugu, Nigeria, 1990-1994. West Afr J Med 2006;25:266-8.

Poelmans J, Tack J, Feenstra L. Paroxysmal laryngospasm: a typical but underrecognized supraesophageal manifestation of gastroesophageal reflux? Dig Dis Sci 2004;49:1868-74.

Franco RA Jr. Laryngopharyngeal reflux. Allergy Asthma Proc 2006;27:21-5.

Neychev VK, Jinnah HA. Sudden death in Lesch-Nyhan disease. Dev Med Child Neurol. 2006;48:923-6.

Murhy G, Bartle S. Hypocalcemic laryngospasm and tetany in a child with renal dysplasia. Pediatr Emerg care. 2006;22:507-9.

Farooqi NA, Doran M, Buxton N. Cervical osteophytes: a cause of potentially life-threatening laryngeal spasms. Case report. J Neurosurg Spine 2006;4:419-20.