Méreg vagy gyógyszer? | Weborvos

A maláj vipera mérge megakadályozza a véralvadást, a megmart ember elvérzik.

A véralvadás az egyszerűség kedvéért 3 szakaszra osztható. Az első szakaszban a vér apró alakos elemei közül a vérlemezkék egymáshoz tapadnak, összefekszenek /ezt hívjuk a vérlemezkék aggregatiójának/. A második szakaszban a vérben keringő alvadási faktorok /valójában fehérjék/ egymást katalizáló átalakuláson mennek át, mely során a máj által előállított és a keringésben jelenlévő fibrinogénből ún. fibrin lesz. Ez utóbbi olyan szerkezetű, mint a pókháló. Fennakadnak benne a vér egyéb elemei, pl. a vörösvértestek. Igazi dugó alakul ki így, amit az érpályán belül thrombusnak, az érpályán kívül alvadéknak /koagulumnak/ nevezünk. Harmadik fázisnak tarható a felesleges fibrinháló oldása /fibrinolysis/, melyet a keringésben inaktív formában szintén jelenlévő plasminogen tesz lehetővé, ha aktíválódik. Ezt a szakaszt segíti elő az orvos bizonyos gyógyszerekkel, amikor az intravasculáris thrombust /pl. szívinfarctusban/ meg akarja szüntetni, fel akarja oldani.

Természetesen a fibrin előanyagának, a fibrinogénnek lebontása hasonló következményekkel jár – nem keletkezik fibrin, enélkül nincs véralvadás, és a legkisebb sérülés is halálos vérzést okoz.
Igy hat a maláj viperaméreg, ha a kígyó mar meg, de így hat a maláj vipera mérgéből előállított gyógyszer /ancrod/ is, ha vérzést nem okozó, megfelelően kis dózisban és igen hamar adjuk agyi érelzáródás után a stroke-os betegnek.

Az Egyesült Államokban 7 éve közölték a STAT vizsgálat eredményét, melyben 500 acut stroke beteg /valamennyiük betegségét agyi érelzáródás okozta / felének adtak ancrodot 3 napig folyamatosan infusióban, majd még két napig 1-1 óráig, míg a betegek másik fele placebót kapott. A kezelés minden beteg esetében a tünetek megjelenését követően, 3 órán belül megkezdődött, vagyis akkor, amikor az agyi eret elzáró thrombus még relatíve kicsi és könnyebben oldható.
3 hónappal később az idegrendszeri károsodás /azaz a maradvány tünet/ szignifikánsan kevesebb volt az ancroddal kezeltek között, vagyis e betegek funkcionális állapota jobb volt, és e csoportban kis mértékben /nem szignifikánsan/ még a halálozás is kevesebb lett /23%, ill. 25,4%/.

Hasonló-e a siker – tették fel német, ausztrál és izraeli kutatók a kérdést – ha e kezelésre később, 3 óra után kerül sor? A stroke-os betegek egy része ugyanis ellátáshoz jut 3 órán belül, más részük azonban csak később kerül kórházba. E második vizsgálatba / ESTAT/ 1222 stroke-os beteg került. Közülük 604 ancrodot, 618 pedig placebót kapott – véletlenszerű kiválasztás után, de mindkét csoportban a kezelés csak a tünetek jelentkezését követően, 3-6 óra múlva kezdődött . A két csoport betegei között 3 hónappal később nem lehetett érdemi különbséget megállapitani, idegrendszeri, funkcionális statusuk hasonló volt. Úgy tűnik, hogy ami 3 órán belül eredményes kezelés, 3 óra után már nem az. Az ancroddal kezeltek esetében – vérzéses szövődmények miatt – nem szignifikánsan, de még a halálozás is /25, ill. 21%/ nagyobb volt.

A kigyóméregből előállított gyógyszer csak 3 órán belül javítja a stroke-os betegek kezelési eredményeit, 3 óra után már nem. Ennyi idő után ugyanis nemcsak a thrombust nehezebb oldani, de az agyban is irreverzibilis sérülés alakul ki. Hasonló a helyzet az igazi vérrög oldó gyógyszer a t-PA esetében is /csak 2-3 órán belül eredményes!/ Az Amerikai Gyógyszerhatóság /FDA/ álláspontja szerint egyelőre az ancrod nem helyettesíti a stroke-os betegek korai kezelésének ma már elfogadott bázisgyógyszerét, a t-PA-t.