Módosítják a negyvenhármast

Az egészségügy feladata a szolgáltatás elvű, rugalmas ellátási rendszer kialakítása lesz az elkövetkező években – mondta Kökény Mihály a kórházvezetők keddi értekezletén.

A szaktárca vezetője szerint az állami egészségügyi rendszer átalakításáról kemény szakmai vitákban csiszolódtak az elképzelések. A szakmai szervezetek és a tárca együttműködésének eredményeként értékelte Kökény Mihály, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) idei kasszájának túllépését enyhíteni tudták, melyhez a kormány is 7,5 milliárd forinttal nyújt segítséget.

A miniszter ismertetése szerint az úgynevezett 43-as, finanszírozási kormányrendelet decemberi módosításával a jövő esztendőre tervezik egyrészt a fix ügyeleti-rendelkezési díj bevezetését, másrészt a 2002-es béremelés beépítését a finanszírozásba, emellett az elképzelések szerint 2004-ben volumen szerződéseket is köt az egészségbiztosító szolgáltatásokra. Születnek más jogszabályok is annak érdekében, hogy ne legyenek érdekeltek az intézmények a teljesítmények „túlpörgetésében".

Kökény Mihály keménynek mondta a jövő évi gyógyító-megelőző munka finanszírozási feltételeit. A szolgáltatások működésére összesen 665 milliárd forintot terveztek, ebből a fekvőbeteg-ellátásra 382, a járóbeteg-ellátásra pedig 103 milliárd forint jut. Az ügyeleti díjak kifizetésének új rendszerét májustól vezetik be. A miniszter szerint az általános forgalmi adók növekedése összességében 300-400 millióval terheli a kórházakat. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági minisztériumban lehetőség van energiaracionalizálási pályázatok benyújtására.

A szaktárca vezetője elmondta azt is, hogy a minimálbér 50-ről 53 ezer forintra emelése a számítások szerint mintegy 3-4 ezer dolgozót érint az ágazatban. Hangsúlyozta, hogy nincs mód az új minimálbér átvezetésére a teljes bértáblán, mert annak fedezete körülbelül 3 százalékos járuléknövelésből lenne előteremthető.
Az egészségügyben várható privatizációs folyamatról szólva Kökény Mihály közölte, hogy hamarosan létrehoznak egy befektető tanácsadói irodát és kiadványokkal segítik a magánosítást. Mint fogalmazott, a folyamatban a magánerő ésszerű becsatolását kell megoldani az egészségügybe, és nem kiárusításról van szó.
Kökény Mihály a tervek között sorolta a nem eladósodott intézmények segítését számítástechnikával, a sürgősségi ellátás további racionalizálását, valamint az intézményi felelősségbiztosítás rendezését, amiről a kormány december elején tárgyal.

A munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban a miniszter elmondta: a napokban jelenik meg a gyógyszer-promóciós rendelet, amelyben eltörölték azt a tilalmat, hogy orvos-látogatók készenléti-ügyeleti munkát vállalhassanak, ám az adott intézményben nem ismertethetnek készítményeket. Jelezte azt is, hogy módosítani kívánják a rezidens-rendeletet, szeretnék az egyetem-központúság helyett decentralizálni a képzőhelyeket. Mint mondta, az oktatási miniszternél azt is kezdeményezte, hogy az egyetemek nagyobb számban vehessenek fel fogorvos hallgatókat.

Kökény Mihály szerint az intézményeknek fel kell készülniük arra is, hogy az unió 23 tagországából orvosokat fogadhassanak.
Matejka Zsuzsanna, az OEP főigazgatója a kórházvezetőknek elmondta: a rendelkezésre állás fix díjazásának bevezetése szakmai körökben jelenleg vitatott, ám az elképzelések szerint a következő években egyre nagyobb részt képviselne a finanszírozásban. Többen azon a véleményen vannak, hogy ezt a díjelemet ne vezessék be azokban az intézményekben, amelyekben a kapacitás-kihasználás 50 százalék alatti.

A főigazgató közölte, hogy a 2004. évi kapacitás-pályázatok beadási határideje lejárt. Jövőre sem lehet számítani nagyobb kapacitás-bővítésre, de az ellátási struktúra átalakítását segítik.