NEK: a gyógyszerellátás állami felelősség!

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal 2004. július 13-i határozata a gyógyszerpiac újraszabályozásának koncepciójáról.

1. A NEK megdöbbenésének ad hangot a javaslatban foglalt újraszabályozási koncepció miatt és az abban foglaltak megvalósítását határozottan ellenzi. Különösen veszélyesnek tartja és ellenzi

- a társadalombiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó állami garancia megszűnését és azt, hogy az ellátások finanszírozásához „hiányzó pénzeszközöket" az OEP a „pénzpiacokon" legyen jogosult beszerezni,
- az egészségügyi ellátások finanszírozására szolgáló E. Alap pénzeszközeinek felhasználása során a kasszák teljes körű átjárhatóságának biztosítását és azt, hogy az erről szóló döntésre az OEP kapjon kizárólagos felhatalmazást,
- a gyógyszerellátásnak az ellátásszervezésbe való művi besorolását, különösen úgy, hogy ennek szakmai tartalmáról a koncepció nem tesz említést,
- az OEP gyógyszertárakkal való szerződéskötési kötelezettségének megszüntetését, mert az az ellátásbiztonság csorbulását és a közegészségügy károsodását okozhatja,
- az egységes gyógyszerárak rendszerének megszüntetését, mert az a betegek esélyegyenlőtlenségének fokozásához járulhat,
- a térítésmentesség megszüntetését, mert az az egészségükben súlyosan károsodott, illetve szociálisan nehéz helyzetben lévő betegek ellátásának további romlását okozhatja,
- a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásának engedélyezését, mert az a gyógyszerbiztonság elvét sérti, a beteg gyógyszerválasztásának szakmai kontrollját teszi lehetetlenné, indokolatlan és kontroll nélküli gyógyszerhasználatot gerjeszt, illetőleg közegészségügyi károsodások forrása lehet.
- a gyógyszertár-létesítés szabályozásának megszüntetését és a gyógyszertár liberalizációt, mert azzal egy tizenöt éve jól működő és bevált forgalmazási rendszer szétverésére kerülhet sor.

2. A NEK elengedhetetlen feltételnek tartja a hazai gyógyszerellátás feletti állami felelősség maradéktalan érvényesítését ma és a jövőben is. Egyetért azzal, hogy

- vizsgálják felül a gyógyszerek támogatására fordított források nagyságát és ennek során a társadalmilag indokolt összeg kerüljön a költségvetési törvénybe,
- kerüljön felülvizsgálatra a gyógyszerek promóciós- és reklámszabályozása,
- a gyógyszergyárak, orvosok, gyógyszerészek és betegek közötti információs aszimmetria csökkentésére dolgozzanak ki eszközöket, melynek eredményeként racionálisabbá válhat a gyógyszerrendelés és a betegek gyógyszervásárlási döntései is megalapozottabbak lehetnek Ebben a gyógyszerészeknek kulcsszerepet kell biztosítani;
- vizsgálják felül a gyógyszerek támogatási rendszerbe való befogadási rendjét. Ezzel párhuzamosan kerüljenek meghatározásra a támogatáspolitika elvei és eszközei, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásokkal a lehető legnagyobb össztársadalmi egészségnyereséget lehessen elérni.

3. A NEK szükségesnek tartja továbbá

- a gyógyszerek kizárólag gyógyszertárban történő forgalmazásának érintetlenül hagyását, különös tekintettel a lakosság egészségvédelmére is kiterjedő állami felelősségre,
- a gyógyszerészek szakmai kompetenciájának erősítését. Lehetővé kell tenni, hogy a gyógyszerészek népegészségügyi programba való bekapcsolásával, a gyógyszertári szolgáltatások megújításával, a gyógyszerész és a beteg közötti kapcsolatok tárházának bővítésével a gyógyszerészek a lehető legteljesebb mértékben hozzájárulhassanak az egészséges életmód promóciójához, a betegségek korai felismeréséhez és a terápia folyamatos követéséhez, mindezzel segítve az egészségpolitikai célkitűzések megvalósítását és az egészségfejlesztési tevékenységet;
- a kormányhatározat által a jogi szabályozás előkészítésére és a társadalmi illetve szakmai vitára szánt határidő módosítását, ugyanis érthetetlenül rövid az erre rendelkezésre álló néhány hét. A NEK továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy az újraszabályozni tervezett területek heterogenitása és komplexitása miatt nem reális célkitűzés minden kérdést egy jogszabályban szabályozni;
- hogy a szabályozás és az intézkedések sorrendiségét illetően először a finanszírozás, a támogatáspolitika és árbefogadás kérdésköre kerüljön tisztázásra, ezt követően pedig a felügyelet átalakítására kerüljön sor. Minden más strukturális és szabályozási kérdés ezt követően kerüljön megvitatásra és – indokolt esetben – újraszabályozásra.

4. A NEK értetlenségének ad hangot amiatt, hogy a Kormány az Európai Bizottság elé ősszel kerülő belpiaci direktíva koncepciójának, az Európai Unió Gyógyszerészeti Bizottsága (PGEU) és a tagországok véleményének kialakítása előtt egyoldalúan törvénykezési folyamatot indít el egy olyan területen, ahol az Európai Bizottság még nem alakította ki a véleményét, ugyanis az EU és a tagországok 2004 őszén kezdik meg az egyeztetéseket és a tervezet végső szövegének elfogadása 2005 végére várható.

Budapest, 2004. július 13.