Nem csökken a kórházak adóssága | Weborvos

A Semmelweis Egyetem megkezdte adóssága csökkentését, a pécsi egyetem likviditásai helyzete azonban egyre rosszabb.

Rácz Jenő

Ami a további adatokat illeti: a kórházak 51,4 százalékának – 76 intézménynek – van lejárt szállítói tartozása. Közülük 36 esetében növekedett a határidőn túl rendezetlen számlák összege, ezen belül 20 intézmény tartozása az egy évvel korábbihoz képes többszörösére nőtt. Száz millió forint feletti lejárt tartozásról 15 intézmény számolt be. Ez a kör teszi ki az összes lejárt tartozás 80,2 százalékát, ami forintban kifejezve 5,1 milliárd forintot jelent. Igen komoly likviditási gondokkal két gyógyító hely küszködik, mivel lejárt szállítói tartozásuk meghaladja a 200 millió forintot.
Komoly figyelmet kell szentelni a fizetési határidőt 30, illetve 60 nappal meghaladó adósságokra, mert ez már csődközeli helyzetet jelezhet – mutatott rá Rácz Jenő. A kórházak többségének (109 intézmény) nincs 30 napon túli tartozása, miközben 15 ellátónál nőtt ez az adósságállomány. A 30 napon túli tartozás egy országos, egy egyházi intézménynél, illetve egy egyetemnél érte el a kritikus 100 millió forintot. A 60 napon túli tartozás összege összesen 0,2 milliárd forint.

A 2002-es konszolidációban résztvevő 30 intézmény közül hétnek van 30 napon túli tartozása, köztük a három – Szeged, Pécs, Budapest - orvosegyetemnek.

Az egyetemek határidőn túli tartozásának több mint kétharmada (67,3 százalék, 1,8 milliárd) a Semmelweis Egyetem számlájára írható. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a SOTE esetében fordulat állt be, mivel egy hónap alatt fél millióval csökkentette tartozását, s megszüntette a 60 napon túli lejárt szállítói állományát. Egyre rosszabb likviditási helyzetbe kerül viszont a pécsi egyetem, amelynek lejárt szállítói állománya tavaly év végén meghaladta az 1,3 milliárd forintot.

A finanszírozási változások nehéz helyzetbe hozták a kórházakat,

Golub Iván

Nem jobb a helyzet a sürgősségi osztályok esetében sem, amelyek kialakításához sok helyen nem áll rendelkezésre megfelelő létszámú szakember gárda, bérek pénz valamint infrastruktúra.

Golub Iván úgy vélte, drámai likviditási helyzet várható azokban a kórházakban is, amelyek tavaly év végén még nem szerepeltek az adósságokkal küszködő intézmények között. A reálértéken való finanszírozás nélkül minden egyéb csak tűzoltás, szögezte le az MK elnöke.

Dózsa Csaba

Hol van erre fedezet? – érdeklődött Havas Szófia (MSZP), aki arra is kíváncsi volt, mit tesz a szaktárca az egyetemek adósságának csökkentése érdekében. Azt is kérte a minisztérium jelen lévő képviselőitől, hogy vizsgálják meg az egészségügy fejkvóta alapú finanszírozásának valamint az intézmények áfa-körbe emelésének lehetőségét. Csáky András (MDF) számításai szerint a visszanormázás 40-45 százalékát visszaveszi az 50 százalékos béremelésnek, Tóth István (MSZP) a kiskórházak helyzetét elemezte, mondván, a finanszírozási változások miatt ezek az alapszakmás intézmények kerülnek a legrosszabb helyzetbe, hiszen nem tudnak más, extra szolgáltatások révén többlet bevételre szert tenni. Leszögezte azt is, hogy kizárólag regionális szintű egyeztetés révén tart elképzelhetőnek bármilyen előrelépést.

A helyettes államtitkár szerint van fedezet a járó- és fekvőbeteg ellátási értékek emelésére, ám az egyetemekkel kapcsolatban korlátozottak a szaktárca lehetőségei, hiszen a felsőoktatás az Oktatási Minisztérium fennhatósága alá tartozik. A fejkvótával kapcsolatban Rácz Jenő elmondta, elkészültek „bizonyos" számítások, s kérdőíves módszerrel vizsgálják az áfa-körbe kerülés lehetőségét.