Nem rákkeltő a szilikon

Többek között a nyelőcsőszűkületről, és a szilikonok gyógyászati alkalmazásáról is tartottak előadást Szolnokon.

A Magyar Tudomány Napjának nyolcadik szolnoki rendezvényén 39 előadásból öt kapcsolódott az orvostudományhoz. A peptikus nyelőcsőszűkület nem gyakori betegség, de figyelemre méltó az esetek számának növekedése – mondta Prof. Dr. Csíkos Mihály a peptikus nyelőcsőszűkület sebészi kezeléséről szóló, a Technika Házában megtartott előadásában. Egyre több idős és súlyos társbetegségben szenvedő beteget operálnak, akiknek a műtét utáni gyógyulása gyakran nem szövődménymentes, azonban az intenzív kezelés lehetőségeinek javulásával egyre több szövődményes beteg meggyógyul. A professzor előadásában ismertette a peptikus nyelőcsőszűkület fajtáit, illetve a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. Sebészeti Klinikáján 1963-tól 1984-ig 132 betegen elvégzett tágító kezelések, műtétek eredményességét.

Pusztai Gabriella Egy magyar orvos Afrika szívében című előadásában dr. Fuszek Rudolf (1882-1941.) életét ismertette, aki a budapesti egyetem orvosi karát elvégezve egy távoli kis ország, Libéria egészségügyi minisztereként szerzett nevet hazánknak. Évekkel Albert Schweitzer, a híres német orvos előtt érkezett Afrikába. A kontinensen töltött mintegy 30 év alatt száz és száz oldal jegyzetet, levelezést, diplomáciai és egyéb iratot halmozott fel. Az orvostörténet különleges kincse Fuszek Rudolf több ezer darabos betegkarton készlete, amely hosszú éveken át dokumentálta a trópusokon élő fehérek és őslakók egészségi állapotát, az alkalmazott kezeléseket – mondta az előadó.

Fuszek Rudolf Afrikába érkezése első percétől kezdve megfigyeléseket, majd kutatásokat végzett a trópusi betegségek területén. Elsősorban praktizáló orvos volt, aki többnyire napi 14-16 órát dolgozott, s bőrszínre, törzsi hovatartozásra, fizetségre nem tekintve gyógyította betegeit. A magyar orvos megszervezte a libériai egészségügyi ellátást, képzést, majd 1931-től 1941-ig egészségügyi miniszter. Halálának körülményeiről nem sokat tudunk. Hatvanévesen halt meg. Sírhelye ismeretlen.

A szilikonok gyógyászati alkalmazása már elég korán, az 1930-as években elkezdődött – mondta Pelikán Györgyi a szilikonok orvosi célú felhasználásáról szóló előadásában. Az első felhasználási területe a tüdőbetegségek, pontosan a tuberkolózis kezelése volt. A 40-es évektől kezdve terjedtek el a különböző szilikon polimerek a sebészetben, fogászatban, gyógyszergyártásban. Azóta számos területen igen sikeresen alkalmazzák az orvostudományban. Szilikon kaucsukból a legkülönbözőbb protéziseket és implantátumokat készítettek és építettek be az emberi szervezetbe.

Pelikán Györgyi szerint számos emberi szervezetben végzett kísérlet igazolja, hogy a szilikonok biokompatibilisek a szervezet számára, azaz biológiailag közömbösnek tekinthetők. A testfolyadék olyan kenő hatást biztosít, mely segíti a mobilis implantátumok mozgását. A szilikonnak nincs rákkeltő hatása, az ivarsejtek mozgékonyságára hatástalan, nem toxikus, a szövetek nem tudnak ráépülni, a humán szervezet nem tudja megemészteni. A legtöbb probléma a sokat emlegetett mell implantátumoknál merül fel, melyek esetében konstrukciós hibák – olajszivárgás – okozták a gondot – hangsúlyozta az előadó. Mára azonban biztonságos fiziológiás sóoldattal töltött vagy kettősfalú belső gélt és sóoldattal feltöltött ballont használnak erre a célra. A fizikai stabilitás függ a szilikon gumi keménységétől, szakítási szilárdságától – hangzott el a szolnoki tudomány napi rendezvényen.