Pszichózis az orvosi gyakorlatban | Weborvos

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) budapesti székházának patinás Vörösmarty-termében rendezték meg a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) és a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság (MSZMT) közös interdiszciplináris fórumát szeptemberben, melyen közel 200 pszichiáter, akadémikus és érdeklődő szakember tisztelte meg részvételével a „Pszichózis az orvosi gyakorlatban" című, teltházas rendezvényt - tájékoztattak a szervezők.

Az összeállított beszámoló szerint az esemény tudományos programját bevezető köszöntőjében Dr. Németh György, az MSZMT elnöke felvázolta, milyen súlyos kihívást jelent mind a pszichotikus kórképekben szenvedő betegek, mind pedig hozzátartozóik, valamint a teljes egészségügyi ellátó rendszer számára a pszichózisok kezelése, ami különösen fontossá teszi ennek a területnek és fejlődő kezelési lehetőségeinek a folyamatos, interdiszciplináris nyomon követését. A megrendezett fórum célja, hogy nemzetközileg elismert előadók prezentációin keresztül az alapkutatásoktól egészen a multidiszciplináris klinikai ellátásig összefoglalva mutassa be a legújabb és legígéretesebb eredményeket a pszichózis minél hatékonyabb hazai kezelése érdekében.

Prof. Dr. Bitter István, az MTA doktora, az Európai Pszichiátriai Társaság (EPA) vezetőségi tagja a pszichózisok felosztását, jellemzését és népegészségügyi jelentőségét összefoglaló előadásában a skizofrénia historikus áttekintését követően ismertette a betegség napjainkban alkalmazott klasszifikációjának és jövőbeli diagnosztikus besorolásának irányvonalait. Felvázolta a már életbe lépett DSM-5-ös klasszifikációt, illetve a jelenleg még csak javasolt, kb. 2 év múlva várható BNO-11 keretében tervezett besorolási és jellemzési lehetőségeket és azok különbségeire, korlátaira is rávilágított. Előadásában kiemelte a betegség alulbecsült népegészségügyi terheit. A skizofrénia a legdrágább mentális betegségek közé tartozó kórkép, melynek kezelésére, illetve új terápiás lehetőségeinek kutatására fordított költségek sajnos napjainkban jelentősen elmaradnak a betegség társadalmi jelentőségéhez képest.

Prof. Dr. Molnár Mária Judit, az MTA doktora, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója a skizofréniában bizonyított genetikai eltérések példáin keresztül hozta közelebb a hallgatósághoz a személyre szabott terápiás stratégiai lehetőségeket és a személyre szabott medicina fogalmát is, melynek fő törekvése egy adott beteg esetében a leghatékonyabb kezelési stratégia kiválasztása a mellékhatások minimalizálása mellett. Lendületes előadásában bemutatta a skizofrénia genetikai hátterét kutató vizsgálatok fejlődését, betekintést adva az érdeklődő hallgatóságnak a betegség rendkívül komplex genetikai hátterébe: jelenleg már legalább 108 különböző gén szerepét hozták bizonyítottan összefüggésbe a skizofréniával, melyek közül a legerősebb kapcsolatot a 6. kromoszómán található C4 gén mutatta, mely az agysejtek közötti szinaptikus kapcsolatok biztosításában fontos szerepet betöltő C4 fehérje kódolásáért felelős. Gyakorló klinikusként felhívta a figyelmet arra, hogy bár a skizofrénia egy klasszikus értelemben vett polygénes betegség, vannak olyan alcsoportjai, amelyeknél a differenciál diagnosztikában a genetikai vizsgálatoknak is fontos szerep juthat. A konvencionális terápiás gyakorlatra rosszul reagáló skizofréniák esetében különösen fontos lehet bizonyos anyagcsere és neurológiai eltérések kizárása a differenciál diagnózis során, melyek a skizofréniával ellentétben rendelkeznek oki kezeléssel, így az érintett betegek egy része meggyógyítható, a pszichózis esetükben véglegesen felszámolható.

A skizofrénia gyógyszeres kezelési lehetőségeit Dr. Réthelyi János, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Tanszékének tanszékvezető habilitált egyetemi docense foglalta össze a szakmai fórumon. Együttgondolkodásra bíztató előadásában hangsúlyozta, hogy a leghatásosabb kezelési stratégia meghatározásához adott beteg kórlefolyásának pontos ismerete mellett a skizofréniához gyakran társuló szomatikus kísérőbetegségek és a jellemzően nagyfokú funkcióvesztés alapos mérlegelése is fontos szempontokat adhat. A páciens állapotán és szükségletein túl, a hozzátartozóinak és az egészségügyi finanszírozónak a preferenciáit is mérlegelniük kell a kezelőorvosoknak. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszeres terápiák áttekintése során kiemelte, hogy a mindennapi terápiás gyakorlatban is fontos szerep jut az antipszichotikumok eltérő receptor profiljának, illetve hogy ennek ismeretében történhet csak valóban tudatos gyógyszerválasztás. Az antipszichotikum kombinációs alkalmazásáról még kevés vizsgálat és evidencia áll rendelkezésre, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy növelik a mellékhatások előfordulási gyakoriságát és súlyosságát. A hosszabb, elnyújtott hatású kezelést lehetővé tevő ún. depó készítmények a szakma mai álláspontja szerint legalább olyan hatásosak, mint a szájon át szedhető társaik, és a betegek saját depó készítmény szedése előtti és utáni adatait összehasonlító ún. tükörvizsgálatok támasztják alá, hogy a depó készítmény esetén szignifikánsan később léphet fel a skizofréniában szenvedő betegeknél állapotrosszabbodás. Az atípusos antipszichotikumok bizonyos tünetek kezelésében jobbak a régebbi készítményeknél, ugyanakkor a mai napig vannak olyan tünetei a betegségnek, mint a kognitív tünetek és a negatív tüneti túlsúllyal jelentkező skizofrénia, melyek a betegség funkcionális kimenetele szempontjából mind a betegek, mind családjaik számára nagy nehézségeket okoznak a mindennapokra és melyekre nem áll rendelkezésre bizonyítottan hatásos gyógyszeres kezelés.

A skizofrénia kezelésében a mai napig fennálló kielégítetlen orvosi igények összefoglalásával folytatta a szakmai előadások sorát Dr. Németh György. A skizofrénia kezelésére eddig törzskönyvezett 32 gyógyszer mindegyike tüneti kezelés, melyek főként a skizofrénia pszichotikus, pozitív tünetcsoportjának enyhítésére szolgálnak. A kognitív tünetek és negatív tünetek kezelése a skizofréniában komoly kielégítetlen orvosi igény, ugyanis ezeket célzó, modern követelményeknek megfelelő klinikai vizsgálatokkal bizonyított terápiás lehetőség ezidáig nem volt elérhető. Szintén folyamatos cél az új gyógyszerfejlesztések során a betegek terápiás együttműködését elősegítő kezelések fejlesztése, a még nagyobb biztonságosság és kedvezőbb mellékhatás profil kialakítása. Több évtizeden át klinikusként és gyógyszerfejlesztő szakemberként folytatott munkássága alapján kiemelte annak jelentőségét, hogy egy adott új készítmény esetében meghatározásra kerülhessenek a betegek azon alcsoportjai, melyeknél a kielégítetlen orvosi igényeket is figyelembe véve a leghatásosabb kezelést képes biztosítani egy új készítmény. Előadásának második felében a hazai gyógyszeripar és orvostudomány világsikereként az Egyesült Államokban idén tavasszal piacra lépett, hazai felfedezésű új antipszichotikum, a cariprazine példáján keresztül mutatta be a készítményből egyedi módon profitáló, negatív tüneti túlsúllyal rendelkező skizofrén betegek alcsoportjának beazonosításáig vezető fejlesztési utat, valamint azt a nagy volumenű munkát, mellyel az Egyesült Államok és az Európai Unió szigorú törzskönyvezési elvárásainak a cariprazine-t fejlesztő Richter Gedeon Nyrt. fejlesztési partnereivel együtt megfelel. A 42 klinikai vizsgálatot magába foglaló cariprazine fejlesztési program 4 kontinensen, több mint 1200 vizsgálóhely és több mint 9300 beteg és önkéntes vizsgálati résztvevő bizalmának köszönhetően igazolni tudta az új készítmény hatásosságát és biztonságosságát. A cariprazine egy olyan hazai orvosszakmai innovációval megvalósított gyógyszertörténeti mérföldkő, melyet magyar kutatók hazánkban fedeztek fel, majd fejlesztettek tovább, komoly nemzetközi szakmai elismerés mellett elérve a készítmény piacra kerülését az Egyesült Államokban. Ezáltal a skizofréniában és bipoláris mániában szenvedő betegek számára egy új, hatásos és biztonságos terápiás lehetőség vált elérhetővé.

Az előadások fő üzeneteit kiemelő, szakmai zárszóban Dr. Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát a szakmai innovációs szereplők és az innovatív fejlesztéseket a mindennapi gyógyító munkájuk során alkalmazó klinikus kollégák között, melyre ez a fórum is kiváló alkalmat teremtett. A tudomány, a kutatás, a klinikusok és a társadalom párbeszéde eredményeként jöhet létre leginkább olyan innovációs fordulat, amelyre a skizofrénia területén is várakozással tekintenek, bízva abban, hogy a cariprazine-nal szerzett gyakorlati tapasztalatok és üzleti siker is visszaigazolja majd az eddigi klinikai vizsgálati eredményeket, beleértve az új készítmény first-in-class bizonyított hatásosságát a negatív tüneti túlsúlyban szenvedő skizofrén betegek kezelésében. A fórum tudományos programját követően állófogadással zárult a nagysikerű, teltházas szakmai rendezvény.