Rák nem, szemölcs igen?

A britek a gyengébb vakcinával oltanak a papillómavírus ellen - állítja a versenytárs.

A GlaxoSmithKline nyerte meg a beszerzési pályázatot, amelyet a brit állami egészségügyi szolgálat írt ki: a GSK szállítja majd méhnyakrák-vakcinát a szigetország immunizációs programjához.

Pénzügyi részleteket nem hoztak nyilvánosságra, az egészségügyi minisztérium azonban közölte: „A szerződést annak a gyártónak jut, amelynek oltóanyaga megfelelt egy sor előre kikötött feltételnek, és a legjobb általános értéket kínálja a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak [a kifejezés, mint majd létjuk, a költségek és a várható hatás optimumát jelenti – a ford.]" Az indoklás így folytatódik: „az oltási program fő célja mindig is az immunizáció volt – tekintet nélkül arra, hogy a választás végül is melyik vakcinára esett. Azt a készítményt választottuk, amely ennek a követelménynek a leginkább eleget tett."

A tárca részletezte is célkitűzéseit, melyek a következők voltak: védelem a 16-os és 18-as humánpapillómavírus-törzsek ellen – védelem a nemi szervi szemölcsöket [az ú.n. hegyes függölyöket] okozó 6-os és 11 vírustörzs ellen – védelem egyéb törzsek ellen – megvalósítandó kereskedelmi és technikai célok, pl. költségtakarékosság.

A hír csalódással tölthette el a Sanofi Pasteur MSD-t, amelynek méhnyakrák-oltóanyagát, a Gardasilt ekképpen nem alkalmazzák majd a programban. „Sajnáljuk, hogy az Egyesült Királyság beli iskolás lányok – ellentétben a nyugat-európaiakkal, amerikaiakkal, ausztráliaiakkal és kanadaiakkal – nem profitálhatnak majd abból méhnyakrák elleni a páratlan védelemről, amelyet a világ első számú HPV-vakcinája nyújthatna nekik" – kommentálta az eredményt dr. Nicholas Kitchin, a Sanofi Aventis orvosigazgatója.

A cég ezzel együtt arra számít, hogy gyártmányát továbbra is az egész földkerekségen előnyben részesítik majd, tekintettel annak „rendkívül kedvező költség-hatás profiljára", valamint arra, hogy erősen pártolják mind a regulációs hatóságok, mind az egészségügyi szervezetek, mind pedig az orvosok.

„Ami a rákot illeti, nem hiszem, hogy bármiféle különbség volna a kettő közt" – jelentette ki dr. Tito Lopes nőgyógyász-onkológus a Scripnek. Rámutatott ugyanakkor, hogy a döntés annak dacára született, hogy a Gardasilnak van egy plusz előnye is: úgy nyújt védelmet a genitális szemölcsök és a rák ellen, hogy négy vírustörzset vesz (HPV 6, 11, 16, 18) célba. „Ez a legnagyobb különbség a két oltóanyag közt" – nyomatékosította –, „a nemi szervek szemölcseinek 90 százalékát a HPV 6 és a 11 okozza.

A GSK együttműködik majd a brit egészségügyi minisztériummal a program sikeres megvalósítása érdekében: a projekttel a rákos megbetegedések mintegy 70 százalékát okozó humán papillómavírus ellen igyekeznek majd megvédeni a lány-pácienseket.

Pamela Morton, egy méhnyakrák ellen küzdő jótékony célú szervezet, a Jo’s Trust igazgatója örömmel fogadta a hírt: „Az Egyesült Királyságban minden évben 3000 új méhnyakrák-esetet diagnosztizálnak, és ezer nő hal meg e betegségben, ezért őszintén kívánom, hogy a szeptemberben kezdődő oltási program az országos szűrőprogrammal együtt már a közeljövőben jelentősen hozzájáruljon a megbetegedések és halálozások számának csökkenéséhez".

A projekt valóban az idén szeptemberben veszi kezdetét: 12-13 éves lányok kapnak lehetőséget, hogy beoltassák magukat. Kezdetben lesz egy párhuzamos „kedvcsináló" kampány is: az önként jelentkező 15-17 évesek is megkaphatják majd az oltást.

A Cervarixet eddig a Föld 64 országában engedélyezték, és a GSK tavaly szeptemberben benyújtotta az Egészségügyi Világszervezethez annak reményében, hogy ez előzetesen alkalmasnak minősíti majd az elmaradott országokban való alkalmazásra. 2007 év márciusában a cég az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerhatóságánál is megkérte a biológiai engedélyt termékére.