Szakmai újdonságok a gasztroenterológia határterületeiről

A coronarographia esetében sokkal ígéretesebbnek vélik ezt az új technikát a jövőben, mint a jóval időigényesebb és bonyolultabb hagyományos módszert.

Szintén nagy érdeklődést váltott ki az a bejelentés, hogy az ACE-gátlók három emésztőszervi tumor rizikóját szignifikánsan csökkentik. Az óriási betegszámot vizsgáló study megállapította, hogy a nyelőcsőrák rizikója 55%-kal, a pancreasráké 48%-kal, a colon carcinomáé 47%-kal csökken a tartósan ACE-gátlót szedők körében. A feltételezett hatásmechanizmus a tumor angiogenezis szupressziója a VEGF (Vascular Endothelial Growth Factor) termelődésének gátlásán keresztül.

A tanulmányok másik csoportja megállapította, hogy a diabetes és a coronaroasclerosis fokozott rizikót jelent bizonyos emésztőszervi tumorok tekintetében. Javasolták, hogy az újonnan diagnosztizált diabetes esetében történjen CT vizsgálat pancreas tumor irányába, mert így nő az esély a korai – resecabilis stádiumban – diagnózisra. Érveik között szerepel az is, hogy a pancreasrákos betegek között közel 80% a diabetes előfordulása. Egy másik munka azt igazolta, hogy a 2-es típusú diabeteses nők között szignifikánsan magasabb a colorectalis rák és adenoma előfordulása a kontroll csoporthoz képest, ezért e betegcsoport fokozott szűrését is javasolják. A coronariasclerosisban szenvedő betegek között egy Hong Kong-i munkacsoport a colorectalis rák és adenoma fokozott előfordulását igazolta, különösen dohányzó férfiak esetében.

Újabban az obesitas és az emésztőszervi betegségek kapcsolata is fókuszba kerül. Egy munkacsoport megállapította, hogy az obesitas fokozott rizikót jelent az akut májelégtelenség fatális kimenetelét illetően. Az elhunytak és a transzplantációra kerültek között szignifikánsan magasabb számban voltak a kórosan elhízottak. Egyre nagyobb számban számolnak be az Egyesült Államokban az obesitas miatt végzett sebészeti (bariatric surgery) és endoscopos (gyomor-ballon implantatio) beavatkozásokról. További endoscopos módszerekkel (belső sutura) is folynak humán vizsgálatok. Sikeres vizsgálatról számolt be egy norvég munkacsoport conjugált linolénsav (Clarinol) napi 3 g-os adagolásával túlsúlyos és obes betegekben. A készítménnyel szignifikánsan nagyobb testsúlycsökkenést értek el a placebo csoporthoz képest.

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) és az alvás kérdésével még mindig sokat találkozunk. Számos vizsgálat igazolta, hogy az éjszakai reflux-események jelentősen befolyásolják az alvást, mivel ún. mikroébredést okoznak. Ennek következtében alvás-fragmentáció és következményes alvászavar jön létre, mely nappali álmosságot és az életminőség, illetve a nappali produktivitás csökkenését okozza. Egy vizsgálat szerint ezek a következmények – kifejezetten az éjszakai reflux – nagyobb mértékben csökkenti az életminőséget, mint a diabetes, a coronáriasclerosis vagy a congestiv szívbetegség.