Szakrendelők: az ismerős soron kívül bemehet

A protekcionizmus irritálóan hat a szakrendelőkben várakozókra.

A járóbeteg-szakrendelések megítélése már jóval vegyesebb, a válaszadók tapasztalatai ugyanis igen eltérőek. A legkritikusabb pont a rendelők tisztasága, amivel a betegek alig fele elégedett. A szakrendelésre a legtöbb helyen még mindig érkezési sorrendben hívják be az embereket, a kívánatosnak tartott előjegyzéses rendszer csak minden negyedik helyen működik. A protekcionizmus irritálóan hat az átlagosan több mint 30 percet várakozókra, hogy valamelyik egészségügyi dolgozó ismerőse, nálánál előbb került sorra, jóllehet később érkezett.

A legkiszolgáltatottabbnak a kórházakban ápoltak érezhetik magukat, közülük is azok, akik mozgáskorlátozottak, illetve ideiglenesen ágyhoz kötöttek. A felmérés szerint csak 41,6 százalékuknak segítettek az étkezésben. Az ápolók munkájával azonban a válaszadók 48,5 százaléka volt határozottan elégedett. Kórházi felvételkor az intézet, az osztály rendjéről tájékoztatást csupán a betegek 44 százaléka kapott, amely rendkívül alacsony arány. Írásos betegtájékoztatóval az intézetek 37 százaléka rendelkezik. A felmérés nem támasztotta alá azt a tapasztalatot, hogy a betegeket elmulasztanák előre tájékoztatni a beavatkozások időpontjáról, az esetleges veszélyekről, mellékhatásokról. Műtéti beavatkozásra feltűnően nagy arányban a beutaltak 66 százalékánál került sor. A betegek 80 százaléka beutalóval feküdt be, további vizsgálódást igénylő adat, miszerint a beutalók 20 százaléka egy hónapnál hosszabb előjegyzésre szólt.

A kérdőívekben a betegjogok ismertségét is kutatták, s kiderült: törvényben biztosított jogait a válaszadóknak csak a 30 százaléka ismeri. A kórházban csak 19,5 százalékukat tájékoztatták ezekről. A betegjogi képviselő nevét és elérhetőségét a válaszadók 41 százaléka látta a kórházban kifüggesztve. Ez nem rossz arány – vélik az OFE szakértői.