Új fegyver a rák elleni harcban

Már hazánkban is elérhető az áttétes vastag- és végbélrákban szenvedő betegek életét meghosszabbító, új hatásmechanizmuson alapuló gyógyszer.

„Az érképződés-gátlás elmélete már mintegy 30 éve ismert az onkológiában. Most jött el az idő, hogy ezt a mindennapokban, a gyógyításban is alkalmazni tudjuk. A probléma óriási, mert adott lakosságszámra vetítve Magyarországon halnak meg a legtöbben vastag- és végbélrákban. Évente 7500 új vastag- és végbélrákban szenvedő beteget regisztrálnak hazánkban és mintegy 5000 ember hal meg egy évben ebben a betegségben." – mondta Prof. Dr. Láng István az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa.

Az új gyógyszer a daganatellenes gyógyszerek legújabb generációjának képviselője, ún. célzott daganatterápiát tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy szemben a kemoterápiás szerekkel, melyek egyaránt pusztítják a daganatos és az egészséges sejteket is, ez az új gyógyszer „testre szabottan" a daganatok táplálásában és működésében kulcsszerepet játszó, érképződést szabályozó fehérjét célozza. Óriási előnye az új gyógyszernek az is, hogy nincsenek a kemoterápiás szereknél megszokott mellékhatások.

Dr. Szűcs Miklós a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium elnökének véleménye szerint az érképződés gátlásán alapuló gyógyszer fontos szerepet fog betölteni az áttéttel rendelkező vastag- és végbélrákos betegek kezelésében. Kombinálva hagyományos kemoterápiás szerekkel a tudományos szakirodalomban leírt leghosszabb túlélést adja és a betegek életminőségét javítja. Számos más daganatféleségnél is vizsgálják a gyógyszer hatásosságát és várható, hogy az elkövetkező években nem csak a vastag- és végbélrákos betegeknél kerül alkalmazásra. Jelen pillanatban a gyógyszer csak ilyen indikációban adható, nincs TB támogatása és egyedi méltányossági kérelem benyújtásával hozzáférhető.

A vastag- és végbélrák okozta megbetegedés és halálozás elleni küzdelem kiemelt célja az Egészségügyi Minisztérium Nemzeti Népegészségügyi Programjának. A program cselekvési tervében foglaltak szerint „a Vastagbélszűrési Munkacsoport tavaly megkezdett tevékenységének eredményeként 2004-ben megkezdődött a lakosságszűrés szakaszos bevezetése (modellterületek, klinikai laboratóriumok; endoszkópos laboratóriumok kijelölése, a háziorvosi szolgálat felkészítése, a modellterületekre szorítkozó kommunikációs kampány)."

1971-ben publikálta Judah Folkman az angiogenezis gátlás /érképződés-gátlás/ elméletét. Ennek lényege, hogy ha gátoljuk a daganat érellátását, ezzel oxigén és tápanyag utánpótlását, akkor megakadályozhatjuk további növekedését, áttétek képződését.

Érrendszer hiányában a daganatok kicsik maradnak, nem nőnek 1-2 mm3-nél nagyobbra. Ilyen állapotban évekig, akár évtizedekig is maradhatnak. Az érképződés nagyon bonyolult, összetett folyamat. Beindíthatják környezeti tényezők, hormonok, onkogének, növekedési faktorok, stb. Ezek eredőjeként a tumor az érképződési folyamat kulcsfontosságú elemeként ismert VEGF (vaszkuláris endotheliális növekedési) faktort kezd el nagy mennyiségben termelni. E faktor hatására a daganat környezetében lévő erek elkezdik kialakítani a daganat táplálására alkalmas érrendszert, ezáltal megteremtve a további áttétek képzésének és növekedésének a lehetőségét.

Az új gyógyszer hatásmechanizmusa a VEGF gátlásán alapul. A szer monoklonális antitestként hozzákötödik a VEGF-hez így az nem tud kötődni a receptorához és nem indítja el az érképződést. A VEGF semlegesítése gátolja az új erek képződését, a meglévőket pedig sorvasztja.

Elsőként vastag- és végbélrákos betegeken bizonyították hatásosságát. 923 áttétes, vastag- és végbélrákos betegen folytatott klinikai vizsgálat bebizonyította, hogy a csak kemoterápiával kezelt betegek túlélési eredményeivel összehasonlítva az új gyógyszer kombinációban való alkalmazása jelentős mértékben, 30%-kal meghosszabbítja a túlélést. Ez a kombináció az onkológiában fontos összes további mutatószámot is jelentős mértékben javítja (progressziómentes túlélés, a kezelésre adott válaszarány, a válasz időtartama).
A hatásmechanizmusból adódik, hogy másfajta daganatoknál is fontos szerepe lehet a jövőben. Klinikai vizsgálatok folynak az alábbi daganatféleségek esetében: tüdőrák, emlőrák, veserák, hasnyálmirigyrák, petefészekrák és prosztatarák.