Védőoltás: nem elegendő az orvosi rutin | Weborvos

Minden orvos meg van győződve arról, hogy pontosan tudja hogyan, hova kell beadni egy védőoltást.

Több új védőoltásról is szó volt az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) által szervezett 18. védőoltási továbbképző tanfolyamon. A rendezvényen, amelyen körülbelül ötszáz házi gyermekorvos és védőnő, valamint gyógyszerész és epidemiológus vett részt, bemutatták az oltások leghatékonyabb és legbiztonságosabb beadási módjait is.

Minden orvos meg van győződve arról, hogy pontosan tudja hogyan, hova kell beadni egy védőoltást – mondja Melles Márta, az OEK főigazgatója. Ha így is van, akkor sem árt ellenőrizni ezt. Már csak azért sem, mert változhattak a módszerek az eszközök. Például az utóbbi években változtak a tűk méretei, és a különböző vakcinákhoz eltérő vastagságúak javasoltak. Nem felesleges ismételni azt sem, hogy mely vakcinákat kell a bőr alá és melyeket az izomba fecskendezni. Az sem mindegy, hogy mely testrészbe kapja az illető az injekciót, hiszen például nem ajánlott a farba adni az oltást, mert nem olyan hatékony, mint a felkarba adott.

Mindezekről szó esett a továbbképzésen, ahol erről egy oktatófilmet is megnézhettek a résztvevők.

Az Európai Unió tagországainak védőoltási politikájáról, gyakorlatáról tartott referátumot a konferencián Pierluigi Lopalco, az európai járványügyi központ vezető munkatársa, a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek munkacsoport vezetője. Az összehasonlításából is kiderült, hogy Magyarország e téren mennyire jól áll. Míg Európában az utóbbi években több tízezer kanyaró megbetegedés fordult elő, nálunk csak néhány importált esetet regisztráltak. Mindez a lakosság védettségében szerepet játszó magas átoltottságnak köszönhető. 2015-re tűzte ki célul a WHO Európai Régiója a kanyaró és rubeola eliminációját.

A konferencia egyik fő témája a tuberkulózis, pontosabban a BCG oltás volt. Egyrészt azért kapott kiemelt szerepet ez a vakcina, mivel a fokozódó migráció miatt egyre fontosabb a megelőzés, valamint változik az alkalmazandó BCG oltóanyag. Másik kiemelt előadás volt a rendezvényen az immunkárosodott betegek oltása. Egyáltalán lehet-e, kell-e a daganatos, vagy transzplantált betegeket oltani? Melles Márta szerint fontos, hogy ők is védve legyenek, de nagyon körültekintően kell náluk eljárni, minden betegnek az akut fázis után egyéni programot kell összeállítani.

Hangsúlyt kaptak azok a nem kötelező, hanem térítés ellenében kérhető védőoltások, amelyeket az orvosok ajánlhatnak a betegeknek. Sőt, fontos is lenne, hogy javasolják ezeket,
hiszen veszélyes betegségek ellen védenek. Ilyen például a járványos agyhártyagyulladást, a rotavírus fertőzést megelőző, illetve a kullancs-encephalitis elleni védőoltás, amelyeket
valószínűleg sokkal többen beadatnának, ha egyáltalán tudnának az oltásokról. A 2 éves korig ingyenesen kérhető pneumococcus elleni védőoltás is nagyon hatékony lehet felnőttkorban,
ahogy a méhnyakrák elleni vakcina sem csak gyermek és kamaszkorban előzi meg eredményesen a betegséget. Ezért is hívták fel a jelenlévők figyelmét, hogy a vakcinákkal kapcsolatos új eredmények fényében minél szélesebb körben tájékoztassák a betegeket a megelőzés lehetőségeiről.