Az esszenciális zsírsavakról | Weborvos

Nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az immunrendszer megfelelő működésében.

Az emberi szervezet a zsírsavszükségletét képes biológiailag szintetizálni. Vannak azonban olyan zsírsavak, amelyeket a szervezet nem képes előállítani, és melyeket ezért a táplálkozás útján kell bevinni. Ezeket esszenciális zsírsavaknak nevezzük. Ezek többszörösen telítetlenek, melyek között vannak omega-3 zsírsavak (pl. alfa-linolénsav – ALA) és omega-6 zsírsavak (pl. linolsav). Az ALA-ból képződik a szervezetben a dokozahexaénsav DHA és az eikozapentaénsav EPA is, de ezek mennyisége általában nem elegendő, ezért szükséges bevitelük a táplálékkal (pl. tengeri halakkal).

Nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az immunrendszer megfelelő működésében, a gyulladásos folyamatok és a vérnyomás szabályozásában, a véralvadásban; részt vesznek a sejthártyák, a hámszövet felépítésében, illetve a fontos vegyületcsoportnak számító prosztaglandinok előanyagai.

Figyeljünk a megfelelő omega-3-bevitelre!
A különösen jó omega-3-zsírsav-forrásnak számító hideg vízi halakon (pl. lazac, hering, tonhal, tőkehal, lepényhal, makréla) és a garnélarákon kívül az omega-3 zsírsavakat a Magyarországon honos halfélék (mint például a busa, pisztráng, kecsege, fogassüllő) is tartalmazzák.

Mindemellett omega-3-zsírsav-bevitelünk szempontjából fontosnak számít még – egyebek mellett – a lenmagolaj, repceolaj, dióolaj, szója, dió is.

Figyelmet érdemel az omega-3 / omega-6 zsírsavak megfelelő aránya is.  A szakemberek szerint a helyes arány 1:5 körül van. Ezzel szemben a mai átlagétrend 1:10, sőt 1:30 vagy még ennél is rosszabb arányban tartalmaz csak omega-3 zsírsavat. Omega-6 zsírsavban gazdagok például a napraforgóolaj, szójaolaj, illetve ezeknek az olajoknak a felhasználásával készült margarinok is.

(forrás: MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél)