A fertőző betegségek negyedik hulláma közelít

Az emberiség történetében a fertőző megbetegedések negyedik hulláma várható, mondta Dr. Shigeru Omi, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Kelet-Ázsiai Régiójának igazgatója a Japánban zajló 10. Ázsiai Faluegészségügyi Konferencián tartott előadásában.

A globalizáció nyújtotta szabad ember- és áruáramlás, az urbanizáció, az önmagáért való fogyasztás és a tudományos-technikai vívmányok mindennapi életben való jelenléte azok a tényezők, amelyek a vidéken élő lakosság elöregedéséhez, a toxikus anyagok felszaporodásához és a környezeti egyensúly felbomlásához vezetnek – vélekedett az igazgató.

Nem ujdonság, hogy állatoktól származó vírusoktól lesznek betegek az emberek, hiszen 8000 évvel ezelőtt a bárány vagy kecske vírusa volt a kanyaró, a himlő pedig a tehéntől vagy lótól származtatható 4000 évre visszamenőleg. Ázsia dél-keleti része, Európa, Észak-Amerika keleti és Afrika déli része sűrűn lakott területek. Amíg Afrikában és Indiában nem, addig a többi területen összefügg a népesség és a szárnyasok sűrűsége. A három terület közül Ázsiában a szárnyasok száma az utóbbi tíz évben ötszörösére emelkedett, míg Európában a trend majdnem, hogy stabil állományt mutat. A vírus a dél-kelet ázsiai régióban terjeszkedett, Vietnam és Kína után, Indonéziában és Tájföldön jelentettek eseteket. Érdekes összefüggés mutatkozik a kacsák száma és a madárinfluenza előfordulási gyakorisága között. Ez annak tulajdonítható, hogy a kacsák tünetmentes hordozói a vírusnak, nem betegednek meg, de székletükkel ürül és megfelelő hőmérsékleten akár 6 napig életben marad a vírus.

A korábbi, világméreteket öltő influenzajárványok tanulmányozásából látszik, hogy az áldozatok száma csökkent: 1918-ban a Spanyolnátha 40-50 millió emberáldozatot követelt, 1957-ben az ázsiai és 1968-ban a Hong-Kong-i influenza 1-4 milliót. Ez többek között a tudományos fejlődésnek és a szervezettebb készenlétnek köszönhető.

A pozitív tényezők mellett számolni kell azzal is, hogy a készenlét ellenére a kis tenyésztők nem jelentik az eseteket, kivéve, ha nem kapnak biztos kárpótlást, illetve nincs megfelelő összehangoltság az állat- és humánegészségügy aktivitása között.

Összegezve, a madárinfluenza általi veszélyezettség tudatában a megelőzés lehetséges lépéseit következetesen véghez kell vinni, az alapvető higiéniai szabályokat a civilizáció fejlődésével sem szabad elfelejteni – mondta el az igazgató.