Az ételintolerancia felismerése gyakran a kezelőorvosok számára is nehéz.
A negatív leletek ellenére fennálló panaszok:
• Álmatlanság,
• bélproblémák (gyulladás, hasmenés, székrekedés),
• bőrproblémák, ekcéma,
• emésztési zavarok (puffadás), hasi fájdalmak,
• ízületi gyulladás és ízületi fájdalmak,
• krónikus fejfájás,
• krónikus fáradtság,
• krónikus légzőszervi tünetek (asztmás légzés vagy hörghurut, állandó köhögés),
• menstruációs problémák,
• migrén,
• orrmelléküreg-gyulladás,
• súlyproblémák, például kóros túlsúly (ME)
• szívdobogásérzés.
A panaszok hátterében álló okok felderítése során a betegek sajnos ritkán hallanak arról a lehetőségről, hogy kapcsolatot keressenek az étkezés és tüneteik között. Az ételintolerancia felismerése gyakran a kezelőorvosok számára is nehéz, a tünetek ugyanis késleltetve jelentkeznek és nem azonnal az adott étel elfogyasztását követően.
A lassú kialakulás, az immun-komplexek szervezeten belül, bárholi felszaporodási lehetősége eredményezi, hogy nincsenek jól meghatározott, csak az "immunmediált ételintolerancia"-ra jellemző tünetek. A panaszok aszerint jelentkeznek, hogy a komplexek mely szervben rakódnak le, hol indítanak gyulladást, és ez a gyulladás vagy egyéb diszfunkció hol töri át azt a határt, ami már a tünetek szintjén érzékelhető a páciens részére. A reakciót kiváltó élelmiszer elhagyásával a tünetek a legtöbb esetben gyorsan elmúlnak, a közérzet rohamosan javul.
Klinikai tapasztalatok:
A migrénes betegeknél végzett prospektív ételintolerancia-vizsgálat során a vizsgált betegek 98,4%-a pozitív eredményt adott a 48 különböző vizsgált élelmiszer-specifikus IgG-re (5,3 pozitív reakció/páciens). Az étrendjükön a teszteredmények alapján változtatók 30, illetve 40 százaléka számolt be jelentős javulásról az egy, illetve két hónapos időszak alatt.
Elhízott gyermekeknél a vizsgálatok során szignifikánsan magasabb IgG-antitest-értékeket mértek, mint normális súlyú társaiknál, ugyanakkor az élelmiszer-specifikus IgG-antitestek szoros kapcsolatot mutattak az alacsony szintű szisztémás gyulladással és az érelmeszesedéses tünetekkel is (Wilders-Truschnig et al, 2008).
Hardman és Hart 2007-ben közölt tanulmányában – több mint 5000 esetet vizsgálva – az eredmények azt bizonyították, hogy az élelmiszer-specifikus IgG-eredményeken alapuló eliminációs diéta hatékonyan és megbízhatóan segíthet krónikus egészségügyi panaszok esetében: a vizsgált személyek 75,8%-a számolt be jelentős állapotjavulásról az élelmiszer-specifikus teszteredmények alapján megváltoztatott étrend hatására.
A javuló állapotról beszámoló páciensek 68,2%-a három héten belül jobban érezte magát. A több tünetről is beszámoló páciensek még jelentősebb javulást mutattak.
Az állapotjavulásról beszámolók 92,3%-án a tünetek visszatértek, amint újra fogyasztani kezdtek a kérdéses élelmiszerekből.
Tudjon meg többet az ételintoleranciáról: www.food-detective.hu
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!