Betegség-szuvenír: ne hozd haza!

Hepatitisben közel másfélszer annyian betegedtek meg, mint a tavalyi esztendőben. Dengue-láz és malária is előfordult, holott valójában az egzotikus szezon csak most veszi majd kezdetét. Minél távolabbra utazik valaki, annál fontosabb, hogy megfelelően felkészülten induljon el. Vegye fel a szükséges védőoltásokat, és legyen tájékozott az esetlegesen egészségét veszélyeztető dolgokról. Nem érdemes felesleges kockázatot vállalni, hiszen egy pihentető utazás rémálommá is változhat.

Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adatai szerint a szeptember végéig regisztrált hepatitis fertőzöttek száma 300. Csaknem másfélszer annyian betegedtek meg idén, mint a tavalyi év azonos időszakában: 2009 szeptemberéig csupán 211 betegről adtak hírt . A hepatitis hazánkban nem számít gyakori megbetegedésnek. Az utazók jelentős hányada „szuvenírként" jut a fertőzéshez. A kórképre jellemző a szezonalitás. A nyaralások alatt fertőződött betegek a lappangási időt követően kerülnek az orvosi ellátó rendszerbe, a megbetegedések száma szeptemberben növekedést mutat. Idén 56 beteget regisztráltak az ősz első hónapjában, két és félszer többet, mint 2009 szeptemberében.

Az egyik fajta vírusos vérzéses lázzal járó megbetegedést, a Dengue-lázat 18 esetben diagnosztizálták. A tavalyi év hasonló időszakában mindössze 4 eset fordult elő. Szeptemberben 4 bejelentett megbetegedés történt, ezeket külföldről hurcolták be. (Venezuela, India, Martinique). Azzal általában tisztában vannak az utazók, hogy a malária komoly betegség, de úgy tűnik, nem igazán tudják, miképpen előzhető meg. A maláriás esetek száma már szeptember végén elérte a négyet, holott az egzotikus szezon gyakorlatilag csak most indul. Az utazásnak azonban nem kell betegséggel együtt járnia, odafigyeléssel, felkészüléssel megelőzhetők!

A célállomástól függően számos fertőző betegség fenyegetheti az utazót, jó hír azonban hogy a baj a legtöbb esetben vakcinációval megelőzhető. A leggyakrabban hazahurcolt fertőző betegség a hepatitis A, mely fertőzött élelmiszerekkel és vízzel terjed. A vírus a mediterrán térségben és az egzotikus országokban is gyakran jelen van. Nem érdemes kockáztatni: a World Health Organization (WHO) becslése szerint évente 1,4 millióan fertőződnek meg a vírussal, amely nagyon kellemetlen tüneteket okozhat. A hepatitis B vírus szintén a májat támadja meg, lényegesen komolyabb megbetegedést okozva, mint a hepatitis A.

A világon 2 milliárd hepatitis B hordozó él, ők képesek a betegséget átadni. A betegség első fázisa többnyire tünetmentesen zajlik, és csak később derül ki a vírushordozás ténye, gyakran a betegség következtében kialakuló májdaganat diagnosztizálása során. A hepatitis B vírus sokkal ellenállóbb, mint a HIV vírus, az átvitel esélye pedig százszorosa, mint a HIV vírus esetében. A hepatitis A és B ellen már létezik kombinált védőoltás, a teljes oltási sor felvételével több évtizedre szóló védettséget szerezhetnek az utazók.

Talán a legismertebb trópusi betegség a malária: 2008-ban 247 millióan fertőződtek meg, és közel 1 millióan haltak meg a betegségben, elsősorban afrikai gyermekek. Az utazók megfelelő felkészülés nélkül azonban szintén védtelenek a betegséget okozó parazitával szemben. A malária ellen ma még nincs vakcina, de rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, melyek folyamatos szedésével megelőzhető a szúnyogok által terjesztett betegség.

Számos igen veszélyes kór ellen még ma sem rendelkezünk védőoltással, vagy gyógyszerrel, de az általános óvatosság jelentősen csökkenti a fertőződés veszélyét. A megbetegedés valószínűségét befolyásolja például, hogy milyen tevékenységet végzünk a nyaralás során (szafarizás, búvárkodás, túrázás, önellátó vagy étkezést is magában foglaló üdülés), milyen színvonalú a szállás, illetve annak étterme, és hogy hogyan viselkedik az utazó az idegen egészségügyi környezetben. Fontos, hogy mindig tisztában legyünk azzal, mi vár ránk a célországban, milyen betegségekre számíthatunk, és hogyan lehetséges azokat megelőzni.

Hol mi ellen védekezzünk?
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) ajánlásai szerint, a klasszikus egzotikus célpontok közül pl.: a Maldív-szigetekre, Dominikára, Egyiptomba, Kubába vagy Mauritiusra utazóknak érdemes hepatitis A és B, illetve hastífusz ellen beoltatniuk magukat. Minél egzotikusabb egy ország, annál több különleges betegséggel kell számolni: a Mexikóba utazóknak a korábbiak mellett fel kell készülniük arra is, hogy az ország egyes területein malária fenyeget. Kambodzsa, Indonézia, India egyes területein is gyakori a szúnyogok által terjesztett betegség, ezért az oltások mellett a megelőzés érdekében érdemes szakember véleményét kérni.

A legkedveltebb „szafarizós" úticélok között van Kenya, Tanzánia és Uganda. Az ide készülőknek a hepatits A és B, a tífusz, a polio, a sárgaláz és a tetanusz oltás ajánlott. A legtöbb terület maláriával is fertőzött. Az oltásokat az afrikai Sahel övezetben (Elefántcsontparttól Etiópiáig) még a járványos agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis) elleni oltással is ki kell egészíteni.

Mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni, hiszen fontos lehet, hogy hol és mennyi ideig tartózkodik az utazó, lényeges lehet a tengerszint feletti magasság is. Civilizált környezetben tartózkodunk-e, vagy őserdei túra is része lesz az útnak. A tanácsok személyre és úticélra szabottak minden esetben, de befolyásolja az ottartózkodás időtartama is.

Hasznos információk a www.utazaselott.hu weboldalon is.