Évente legalább 300 millióan betegszenek meg, és egymillióan halnak meg maláriában a világon.
„Most először folynak malária-oltónyag klinikai vizsgálatai, amelyek a vakcina által provokált antitestek egyértelmű parazita-ellenes aktivitását demonstrálják" – írja közleményében Pierre Druilhe, a párizsi Pasteur Intézet kutatásvezetője. A maláriában, amelyet bizonyos szúnyogfajok terjesztenek, évente legalább 300 millióan betegszenek meg, és egymillióan halnak meg a világon. Az utóbbiak nagy része kisgyerek, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. Az oltóanyag kifejlesztését mindeddig nagyon megnehezítette a parazita – a Plasmodium falciparum – rendkívüli alkalmazkodóképessége és bonyolultsága.
Druilhe és munkatársai egy malária-proteinre összpontosítottak – a 3-as sejtfelszíni merozoit-fehérjére (MSP-3) – amelyet korábbi kutatások során a betegséggel szemben immunis felnőttek immunrendszerének központi elemeként azonosítottak. Ha az MSP-3-as monocitákhoz (: a fehér vérsejtek egyik fajtája) kapcsolták, a létrejövő antitestek megtisztították a vérmintákat a plasmodiumoktól.
A team néhány napja publikálta az Interneten (Public Library of Science, www.plos.org ), hogy harminc (maláriával eddig soha nem fertőződött) európai önkéntest oltottak be egy MSP-3 alapú vakcinával, és az oltást egy, majd három hónap múlva megismételték. Minden injekció után egy hónappal vérmintát vettek tőlük, amelyeket aztán összehasonlítottak nem malária-immunis francia, és malária-immunis afrikai alanyok vérmintáival.
In vitro kísérletek során csaknem minden beoltott minta produkált immunválaszt a maláriára, 77 százalékuk anti-MSP-3-antitesteket produkált. Ezek az antitestek ráadásul éppolyan hatásosan pusztították a parazitát, mint az immunis felnőttekéi, sőt egyes esetekben akár kétszer akkora hatásfokkal is. Ez a fajta immunválasz a maláriával fertőzött területeken élő immunis felnőttekre jellemző, és kialakulásához 10-15 évnyi fertőzöttség, maláriás vörös vértestek millióival való napi „immunküzdelem" szükséges.
Etikai okokból a beoltottak védettségét malária-kórokozóval nem tesztelték, végeztek viszont in vivo kísérleteket egerekben, amelyeket először a parazitával fertőztek meg, majd kis mennyiségű, a vakcina által provokált antitesttel oltották be őket. Az antitestek jelentősen csökkentették a paraziták mennyiségét az állatok vérében, egyes esetekben pedig maradéktalanul ki is irtották a plasmodiumokat. (Ezzel túltettek a természetes módon immunis emberek immunrendszerén is.)
A vakcina hosszú távú hatást ígér, a beoltottak némelyikének vérmintái még egy év elteltével is erős ellenállóképességről árulkodtak. Druilhe és munkatársai megkezdték a vakcina vizsgálatát egy nagyobb, már maláriával fertőzött humán csoporton is.
Forrás: ScientificAmerican