Genetikai hátterünk befolyásolja lelki talpraállásunkat egy új metaanalízis szerint.
A depressziókutatás – tárgyához hasonlóan – mit sem veszít dinamikájából. Közkeletű feltételezés illetve megfigyelés, hogy az érzelmi élet e zavara lehet genetikailag determinált: ezt vizsgálták a Michigani Egyetem kutatói.
Metaanalízist végeztek, azaz más korábbi vizsgálatok eredményeit szintetizálták. Munkájukat egy 2009-es tanulmány inspirálta, amelynek szerzői kétségbevonták a depresszió lehetséges genetikai hátterét. A most lezárult kutatás eredményei ellentmondanak a tavalyi publikációnak, és megerősítik a betegség örökletességére vonatkozó korábbi megállapításokat.
2003-ban történt, hogy kutatók bejelentették: összefüggést fedeztek fel egy, a szerotonin-regulációban szerepet játszó gén és aközt, miképpen képes valaki kiheverni olyan súlyos érzelmi traumákat, amilyen például a gyermekkori fizikai vagy szexuális bántalmazás. Ezt az összefüggést vonták kétségbe a tavaly publikált dolgozat szerző (akik egyébként ugyancsak 14 korábbi közleményből dolgoztak).
A most nyilvánosságra hozott michigani metaanalízis 54, 2001 és 2010 közt megjelent tudományos publikációt vizsgált, melyek közel 41 ezer beteggel kapcsolatban tartalmaztak adatokat. Elemzésük részletei az Archives of General Psychiatryben jelent meg.
Sirjan Sen orvoskutató a Michigani Egyetem orvostudományi karának oktató pszichiátere így nyilatkozott a GEN-nek: „Amikor az összes fontos tanulmányt bevontuk az elemzésbe, azt tapasztaltuk, hogy az egyéni genetikai arculat befolyásolja, miként reagál valaki a stresszre."
A michigani team elvégezte annak a 14 tanulmánynak az újbóli elemzését is, melyeknek tavalyi analízise (in: Journal of American Medical Association, JAMA) vizsgálatukhoz az ötletet adta – s ezek alapján csakugyan nem tudták kimutatni a genetikus összefüggést. Ebből arra következtettek, hogy a JAMA-cikk megfelelő módon, de nem a megfelelő populációk és minták vizsgálatával készült.
Az új, nagyobb merítésű kutatás, amelynek eredményei az Archives of General Psychiatry-ben jelentek meg („The Serotonin Transporter Promoter Variant (5-HTTLPR), Stress, and Depression Meta-analysis Revisited") megállapítja: azok, akik az 5-HTTLPR szerotonintranszport-serkentő gén rövid variánsával rendelkeznek, nehezebben állnak talpra egy traumából, mint a hosszú variánssal rendelkezők. A szakemberek igen meggyőző összefüggésről számolnak be a stresszérzékenység és a rövid változat közt is gyernekkorukban bántalmazottak és bizonyos súlyos betegségekben szenvedők körében.
Éppencsak, hogy regisztráltak efféle relációt olyanoknál, akiknek életében súlyos stresszt okozó események következtek be. Dr, Sen szerint például nem indokolt feltételezni, hogy a válás hatása biológiai szinten hasonló ahhoz, amikor valaki elveszíti otthonát vagy fizikai támadást szenved el. A tudós ugyanakkor óva int bizonyos kínálkozó következtetésektől; a rövid variáns, úgymond, csak a stressztűrést meghatározó számos tényező egyike. A további kutatás szerinte hozzájárulhat az egyén depresszióval kapcsolatos genetikai hátterének feltérképezéséhez, ami viszont megkönnyítheti azoknak a pácienseknek az azonosítását, akik különösen jó hasznát vehetik a korai intervenciónak – akárcsak személyre szabott terápiák kialakítását.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!