Lecsengett a régi szacharin-pánik

A hazai felnőtt lakosságnak már kétharmada fogyaszt valamilyen édesítőszert – derült ki a Szinapszis, 500 felnőtt körében végzett, regionálisan reprezentatív kutatásából. Az édesítőszerek ismertségének és népszerűségének növekedése elsősorban az italoknak köszönhető, hiszen ezekben használjuk főképp, az ételek ízesítésére egyelőre még kevésbé.

Az italok édesítésénél az elmúlt egy évben jelentősen, 8%-ról 27%-ra növekedett a használati arány. A vásárlásnál is az üdítő és a gyümölcslé az az élelmiszertípus, ahol a leginkább szempont az, hogy édesítőszerrel készül-e, ezt követik a gyümölcskészítmények, pl. a lekvárok, majd a tejtermékek és csak negyedikként az édességek.

Ma már számtalan édesítőszer kapható különböző kiszerelésekben és formában (pl. tabletta, por, folyadék), hogy könnyen és praktikusan lehessen őket használni. A kutatásból kiderült, hogy egyértelműen az íze alapján választunk édesítőszert, és ez az elsődleges oka az esetleges elutasításuknak is.

A kellemes íz tehát a legfőbb választási szempont, és érdekes, hogy az alacsony kalóriatartalom vagy a kalóriamentesség, ami egyébként az édesítőszerek egyik nagy csoportjának a legfőbb funkcionális haszna lenne, csak a negyedik helyen szerepel a választásnál. A cukorra emlékeztető, utóízmentes, édes íz elérése tehát az édesítők használatának legfőbb mozgatórugója. Előnyt élveznek azok a termékek, amelyek egy megszokott vagy kedvelt ízt édesítőkkel is vissza tudnak adni.

E mellett azonban a kalóriatartalmat sem árt szem előtt tartani. Ebből a szempontból a cukor alternatívái alapvetően két nagy csoportra oszthatók: cukorpótlókra és kalóriamentes édesítőszerekre.

A két csoport között az egyik legfontosabb különbség az, hogy az édesítőszerek gyakorlatilag kalóriamentesek és akár több százszor édesebbek lehetnek, mint a cukor, ezért nagyon kevés is elég belőlük az édesítéshez. A cukorpótlók viszont jelentősen nem édesebbek és nem is tartalmaznak feltétlenül kevesebb kalóriát a kristálycukorhoz képest. Ide tartozik például az eritrit, a nyírfacukor, a szorbit, a kalóriamentes édesítőszerekhez pedig többek között a szacharin, az aszpartám, a sztívia és az aceszulfám K.

Az édesítőszerek az aszpartám kivételével teljesen kalóriamentesek, nem emelik a vércukorszintet sem, így cukorbetegek és fogyókúrázók is nyugodtan fogyaszthatják. A válaszadók döntő többsége (90%) már tisztában van azzal, hogy fogyasztásuk a csomagolásukon feltüntetett megengedhető napi beviteli értékeken belül teljesen biztonságos, semmilyen egészségre káros hatásuk nincs.

A lakosság számára a legismertebb cukorhelyettesítő egyébként a méz, amiről sokan nem is tudják, hogy kalóriatartalma gyakorlatilag megegyezik a cukoréval.

A kutatás megállapításai szerint a nyírfacukor (xilit), a szacharin, a fruktóz, a sztívia és az aszpartám lettek egyre ismertebbek a lakosság körében. A sztívia ismertsége például jelentősen nőtt az utóbbi egy évben, a válaszadók kétharmada hallott már róla, egyharmaduk pedig ki is próbálta már, főleg forró italok, kávé és tea ízesítésére. Előnyeként legtöbben (40%) a sztívia természetes eredetét emelték ki.

A fogyasztók egyre szélesebb körben választhatnak édesítőszereket a cukor helyettesítésére, és az élelmiszergyártók édesítőszerrel készült termékkínálata is egyre bővül. A nagy üdítőital márkákon megjelenő zero és free változatok például mind arra utalnak, hogy cukormentesek, és a rájuk jellemző közkedvelt ízt édesítőszerrel érték el, hogy azok is élvezhessék kedvenc italukat, akik ezt cukor nélkül szeretnék megtenni.