Az elhízás kezelése a 21. században már nem esztétikai vagy kozmetikai kérdés, hanem társadalmi elvárás.
Az elhízás robbanásszerűen terjed egész Európában, így Magyarországon is. Hazánkban óránként mintegy 7 ember hal meg elhízással összefüggő kórképekben, az elhízás által okozott társadalmi többletkiadások pedig évi 30-40 milliárd forintot meghaladó összeget tesznek ki.
Az elhízás magyarországi előfordulása a felnőttkorú lakosság körében mintegy 20 százalék, a túlsúlyosok aránya pedig 47 százalék. Az elhízás (obezitás) kialakulásában és fennmaradásában az egyén genetikai adottságain, továbbá táplálkozási szokásain és életmódján kívül a szocio-ökonomiai tényezők is lényeges szerepet játszanak. Az elhízás megelőzése és eredményes kezelése viszont nemcsak számos tudományos területet érintő kutatási, hanem társadalmi összefogást is igénylő feladat.
Többek között ennek fontosságára hívta fel a Magyar Elhízástudományi Társaság és az Országos Egészségfejlesztési Intézet mai „Sétálj az egészségedért" programja. A szándékok szerint országossá terebélyesedő mozgalmat April Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Dr. Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke, Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója és Monspart Sarolta tájékozódási futó világbajnok indította el a Margitszigeten.
Mint az érdeklődők nagy csoportja előtt a rendezvény házigazdái kifejtették, aAz elhízás biológiai oka nem más, mint az energia felvétel (ételek és italok) és az energia felhasználás (anyagcsere és mozgás) közötti egyensúly hiánya. Amennyiben az energiabevitel meghaladja a felhasználást, a különbözet zsír formájában raktározódik a szervezetben.
A súlytöbblettel rendelkező személyek testsúlycsökkentése csak mozgásprogram és energiaszegény étrend együttes alkalmazásával oldható meg sikeresen. A mozgásprogramok kivitelezésének azonban határt szab a sportlétesítmények esetleges hiánya, illetve a rendszeres használatukkal járó anyagi és időbeli kötöttség. Így lakosság szélesebb köreiben megvalósuló hosszú távú mozgásprogramok esetében a létesítmény használathoz és az anyagilag megterhelő felszerelés beszerzéséhez nem kötött, rugalmas szabadidő felhasználással járó, az edzettségi állapottól és anyagi helyzettől függetlenül művelhető mozgásprogram kialakítása a megfelelő módszer.
Az ilyen feltételeknek megfelelő, korábban széles körben alkalmazott futás lényegesen nagyobb megterhelését jelent az elhízott személyek alsó végtagjainak izületeire, ezért a mozgásprogramban a gyaloglás tűnik megfelelő megoldásnak.
A gyalogló program során a kis, közepes energiaigényű kezdeti terheléstől számítva fokozatosan növekvő sebességű, tempós gyaloglás írható elő. Lehetőség szerint ellenőrizzük a megtett napi lépésszámot, kilométereket és a leadott energiát kcal-ban.
Az elhízottak a napi gyaloglást minden esetben csak a kellemes érzés megmaradásáig folytassák, és a táplálékbevitel energiáját a szervezet igénye szerint 1000-1500 kcal/nap értékek között tartsák. E testsúlycsökkentő módszer alkalmas a test-, és zsírtömeg, valamint a szív- és érrendszeri kockázati tényezők csökkentésére is.