Koleszterint tartalmaz a szervezet sejtjeinek fala, a sejtmagok fala. Hormonok alapanyaga, sőt az emésztéshez szükséges epe nélkülözhetetlen komponense is.
 |
Külső koleszterin-forrás a táplálékkal szervezetünkbe jutó, elsősorban állati eredetű zsír (húsok, belsőségek, tejtermékek, tojás), de külső koleszterin-forrásnak nevezzük az epe koleszterin tartalmát is, mert ez is a vékonybélbe jut (mint a táplálék) és onnan újra felszívódva visszakerül szervezetünkbe. Ez utóbbi mennyisége körülbelül 1000 mg, míg a táplálékkal kb. 300-700 mg koleszterin jut be szervezetünkbe naponta. Belső koleszterin-forrás a májsejtek termelte koleszterin (napi mennyisége 900 mg). A külső és belső koleszterin forrás együtt biztosítja a szükségletet. Hiány nem szokott mutatkozni, illetve csak hosszas éhezés során, súlyos emésztési-, májműködési zavarban, a beteg végállapotában fordulhat elő.
Modern világunkban sokkal több gondot okoz a koleszterin „bőség", mely a vér koleszterin tartalmának emelkedésével jár és súlyos következményeket okoz. Lerakódik ugyanis az ütőerek falában, fokozatosan szűkíti az ér lumenét, hiszen helyet foglal el és végül keringési zavart, vérellátási zavart okoz. Ez a koszorúér betegség, infarktus, alsó végtagi érszűkület, agyi érbetegségek egyik legfontosabb oka – természetesen számos egyéb tényező mellett. A koleszterin bevitel diétás csökkentése, vagy gyógyszerekkel a vér koleszterin szintjének redukciója az érbetegségek megelőzését és a már kialakult érbetegségek gyógyítását szolgálja. Kiderült ugyanis, hogy ha kellő mértékben sikerül csökkenteni a koleszterin szintet, akkor az érbetegség romlása lassul, vagy megáll, sőt jelentős koleszterin csökkentés esetén az érbetegségek javulása is megfigyelhető! Kevesebb lesz az infarktus, kevesebb lesz a stroke és csökken a halálozás.
Persze jogos kérdés, hogy kit kell az érbetegségek veszélyétől megvédeni? Akinek magas, vagy mérsékelten magas a koleszterinje annak indokolt lehet csökkenteni, ha nagy az érbetegségek kialakulásának kockázata. A kockázat pedig akkor nagy, ha több rizikó faktorral rendelkezik (magas a vérnyomása, kövér, dohányzik, stb.), vagy cukorbeteg, illetve már bizonyítottan érbeteg. Mindegy, hogy koszorúér betegség, agyi érbetegség, láb érszűkület vagy egyéb érbetegségről van-e szó. A lényeg tehát az, hogy akinek több rizikó faktora van, cukorbeteg vagy már érbeteg, azoknak nagy a kockázatuk az első vagy a következő érbetegség kialakulására. Ezekben az emberekben a koleszterin szint csökkentése abszolút indokolt, mert nagyon sok betegen nyert tapasztalat alapján, bizonyítottan csökkenti a halálos vagy nem halálos infarktus, stroke vagy egyéb érbetegségek számát.
Mennyire kell csökkenteni a koleszterin szintet? Nemzetközi orvostársaságok ajánlásai szerint a nagy rizikójú betegekben a szérum összkoleszetrin szintje legyen kevesebb, mint 4,5 mmol/l, az un. LDL-koleszterin /kóros koleszetrin/ pedig kevesebb, mint 2,5 mmol/l. Ezek a célértékek! Elérésükkel jelentősen csökkenthető a kockázat. Nem elég kicsit csökkenteni a koleszterint, mert a vizsgálatok tanúsága szerint a kockázatcsökkenés a célértékek eléréséhez kötött. A nagy rizikójú betegekben nem lehet figyelmen kívül és kezelés nélkül hagyni a célértékek feletti koleszterin szintet, mert ez az érbetegségek fokozott rizikójával jár. Sajnos ma még sok a kezeletlen, vagy elégtelen mértékben kezelt, nagy rizikójú személy. Sorsuk saját és a kezelőorvosuk döntésétől, együttműködésétől függ, hiszen a kockázat csökkentésére – koleszterin-csökkentő gyógyszerekkel – ma már itthon is minden lehetőség adott.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!