A mozgásszervi betegségek és a munkaerőpiac összefüggéseit kutatja az új Titkárság.
A Magyar Tudományos Akadémián szervezett szakmai kerekasztalon a téma hazai szakértői ma áttekintették a mozgásszervi betegségek európai és hazai helyzetét, valamint ismertették az idei évben készült „Fit For Work? Munkaképes? Mozgásszervi megbetegedések és a magyar munkaerőpiac" című tanulmányt.
A szakmai háttérbeszélgetésen megállapodás született a Munkaképes Magyarország Titkárság felállításáról. A Titkárság a következő hónapokban akciótervet dolgoz ki, amit a Magyar Elnökség idején szervezendő Egészségügyi Miniszteri Konferencia elé tár.
Mozgásszervi betegségek és munkaképesség
A mozgásszervi betegségek Európában több mint 40 millió dolgozót, azaz minden hatodik (!) munkavállalót érintenek, ami a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések felét jelenti. Az Európai Bizottság becslései szerint a mozgásszervi betegségek felelősek a három-, vagy többnapos munkahelyi távolmaradások 50%-áért, és a tartós munkaképtelenség kialakulásának 60%-áért. A kieső munkaerő és az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek óriási terhet jelentenek az Európai Unió tagországai számára, a becsült közvetlen és közvetett ráfordítások nagysága eléri az évi 240 milliárd eurót (több mint 60 ezer milliárd Ft!).
A mozgásszervi betegségek és az így kialakuló munkaképesség csökkenés, illetve munkaképtelenség a jövőbeni gazdasági növekedés akadálya lehet hazánkban
• A magyar munkavállalók egészségi állapota aggodalomra ad okot, ami gátja lehet Magyarország gazdasági fellendülésének.
• A munka a betegségek kiváltó oka és gyógymódja is lehet. Míg a munka fizikai követelményei előidézhetik vagy súlyosbíthatják a tüneteket, a munkahely megtartása és a munkába történő visszatérést elősegítő komplex rehabilitáció pozitívan hat a fizikai állapotra, a pszichoszociális jóllétre és képes kiemelni az embereket a szegénységből.
• A mozgásszervi betegségek igen jelentős hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra és társadalomra, hiszen a magyar munkaképes korú népesség nagy részét érintik vagy a következő években érinteni fogják, ezért indokolt prioritásként kezelni őket .
2009-ben a 45-59 éves korosztály tagjainak csaknem fele (47 %), panaszkodott valamilyen egészségi eredetű korlátozó tényezőre. 2008-ban 363 ezer embernél írtak le olyan egészségi problémát, amit a munkavégzés okozott vagy súlyosbított, közülük 61%-nál a panasz a csontokkal, ízületekkel vagy izmokkal volt kapcsolatos.
A mozgásszervi betegségeken belül legnagyobb jelentőséggel bíró kórképek: a gyulladásos betegségek, a D-vitamin hiány következtében fellépő kórképek és a nem specifikus mozgásszervi betegségek, mint pl. a hát- és derékfájás vagy a felső végtagot érintő rendellenességek.
A súlyos, munkával összefüggő egészségügyi problémák közül Magyarországon igen gyakoriak a hát- és derékproblémák. Évente a magyar munkavállalók körülbelül 32 %-a panaszkodik hátfájdalomra a munka következtében, ami az uniós átlaghoz (25%) viszonyítva magasabb arányt jelent.
A D-vitamin hiány az egész világon rendkívül gyakori, hatalmas egészségügyi probléma, Magyarországon kis esetszámú, nem reprezentatív vizsgálatok 40 – 70 %-nak találták előfordulását. A D-vitamin hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben kimutatható, a mozgásszerveket a csontvesztés, csontlágyulás révén érinti, továbbá rontja az izomerőt és a koordinációt. A probléma komplex, megoldására nemzeti D vitamin pótlási program született, ami megvalósításra vár.
A mozgásszervi betegségek nagy terhet rónak a magyar gazdaságra, mivel előkelő helyen állnak a munkától való távolmaradás (betegszabadság, táppénz és rokkantság) okai között: 2009-ben hazánkban a táppénzes napok száma összesen 32.8 millió volt, azaz fejenként 9.6 napot jelentett és költsége több mint 100 milliárd forintot emésztett fel. A mozgásszervi betegségek összköltsége tekintetében számszerű adatok a rheumatoid arthritisről állnak rendelkezésre: a részletes számítások a betegség összes költségét évente 170 milliárd forintra becsülik, mely a munkától való távolmaradáson túl a közvetlen egészségügyi és nem egészségügyi költségeket is tartalmazza.
A The Work Foundation Fit For Work? Munkaképes? Mozgásszervi megbetegedések és a magyar munkaerőpiac című tanulmánya alapján készített ajánlások
• Át kell helyezni a hangsúlyt a korai beavatkozásra, mind a munkahelyen, mind az orvosi kezelésben, hiszen minél távolabb marad otthon a munkavállaló, annál nehezebben tud visszatérni a munka világába.
• Mozgásszervi betegségek esetén a munkára való alkalmasságra és nem az alkalmatlanságra kell összpontosítani.
• Nagyobb figyelmet kell szentelni a mozgásszervi betegségben szenvedő munkavállalók esetén a munkakörök, a munkarend módosításának és a munkahelyi környezet átalakításának.
• A korai orvosi, gyógyszeres, fizioterápiás kezeléssel, illetve sokszor megőrizhető a munkaképesség. Ebben nagy szerepet játszanak a háziorvosok a korai szakorvoshoz utalással és a területi szakorvosok a centrumokba utalással.
• Javítani kell a munkavállaló-munkáltató-orvos párbeszédet.
• Növelni kell a rehabilitációt nyújtók támogatását, át kell tekinteni a finanszírozási rendszert .
• Pontos és átfogó képet kell nyerni a mozgásszervi betegségek hatásairól, közvetlen és közvetett költségeiről. Ez csak az összes érintett intézményben rendelkezésre álló adat együttes elemzésével sikerülhet.
• Akár a komplex rehabilitáció sokféle módszeréről, akár a gyógyszerekről szóló finanszírozási döntésekben alapvető fontosságúnak kell tekinteni ezek munkaképességre gyakorolt hatását.
A feltárt bizonyítékok azt mutatják, hogy a mozgásszervi betegségek igen komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhatnak az érintett személyekre és családjaikra, visszavethetik a teljes munkaerő és egyes magyar iparágak termelőképességét, és komolyan igénybe vehetik az egészségügyi ellátórendszer és az állami támogatások rendszerének erőforrásait, ezért minél előbbi változtatásra és beavatkozásra van szükség.
Ezért is fontos, hogy a mai nappal megalakult a “Munkaképes Magyarország Titkárság", amely prof. dr. Poór Gyula vezetésével az elkövetkező hónapokban koordinálja egy országos „Munkaképes Magyarország!" program összeállítását és kivitelezését.
A magyarországi tanulmány magyar és angol nyelven itt érhető el.