Az emberség hiányára panaszkodnak legtöbben

Több mint kilencezer eset közül háromezer alkalommal az emberi méltóság megsértése miatt emeltek kifogást azok a betegek és hozzátartozóik, akik az egészségügyi intézményekben dolgozó betegjogi képviselőhöz fordultak panaszukkal – mondta Csehák Judit, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány elnöke az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) szegedi tanácskozásán. Ugyancsak kiemelkedő volt azoknak a panaszoknak az aránya, amelyek a tájékoztatáshoz való jog csorbulását és a betegdokumentáció megismerésének korlátozottságát kifogásolták. Csehák Judit megjegyezte: amíg a fenti problémák miatt nőtt az elégedetlenkedők – illetve a kifogásaiknak hangot adók – száma, az egészségügyi ellátás anyagi vagy szakmai részével kapcsolatban nem nőtt az elégedetlenség.

Az év első hónapjaiban a korábbiakhoz képest összességében mintegy harmadával nőtt a betegjogi képviselőhöz forduló panaszosok száma. Az egyesület elnöke úgy vélte: amíg az egyes intézmények szakmai mutatói nehezen mérhetők össze, a betegelégedettség elég jó és releváns jelzője annak, mennyire működik jól egy kórház vagy rendelőintézet. A panaszosok számának növekedése ugyanakkor abból is adódik, hogy egyre többen ismerik a betegjogi képviselők munkáját.

Az egyesületi elnök fontosnak nevezte annak a szemléletnek a meghonosítását, hogy – az európai gyakorlatot követve – az egészségügyi szolgáltatók megítélése idehaza is váljon fogyasztóvédelmi kérdéssé. – A betegjogi képviselők nem az egészségügyiek ellenében foglalkoznak a páciensekkel, hanem velük együttműködve igyekeznek ellátni megbízatásukat. Nagyon fontos, hogy a páciensek mellett az orvosok, szakápolók is tisztában legyenek a jogokkal és kötelezettségekkel, ebben igyekszünk segíteni nekik – fogalmazott Csehák Judit, megjegyezve: a vizitdíj bevezetésekor két hónapig a jogvédők országszerte szerepet vállaltak a betegek felvilágosításában, saját eszközeikkel igyekezve ezzel némileg mérsékelni az egészségügyi intézmények dolgozóinak leterheltségét.

– Nagyon sok anomália adódott a tájékozatlanságból, amelynek oka a nem egyértelmű szabályozás volt. Rövid időn belül nagyon sok jogszabály megváltozott, s még az azokat magyarázni hivatott szakértők sem voltak mindig tájékozottak. Egymásnak ellentmondó információk jelentek meg, mást lehetett olvasni az újságokban, mást mondott a rádió vagy a televízió, még a szakmai lapok és a konferenciák sem tudtak egyértelmű eligazítást nyújtani – mondta Csehák Judit. – Sok volt a pontatlan, menet közben kiigazított jogszabály. Amint a nagy visszhangot kiváltó kórházi események bizonyítják, máig nem világos minden esetben, hogy mi minősül sürgősségi esetnek, melyik ellátáshoz nem kell beutaló, miként kell kezelni a várólistákat. A szociális és egészségügyi jogszabályok összehangolatlansága, a gyakorlati útmutatások hiánya miatt az intézményeken belül felhalmozódtak a szakmai és személyes konfliktusok, a dolgozók feszültségének pedig szükségszerűen a betegek is kárát látták – folytatta az egykori szakminiszter.

Hozzátette: az egyesület feladatának tekinti a páciensek felkészítését arra, hogy adott szituációban milyen kérdéseket kell feltétlenül feltenniük az őket ellátó orvosnak, szakdolgozónak – a jó kérdéseknek ugyanakkor csak akkor van értelmük, ha azokra helytálló, korrekt válaszok kaphatók.

A jogvédőszervezet vezetője kritikaként fogalmazta meg, hogy – mint mondta – a változásokról az egészségügyi és a szociális minisztérium között nem volt érdemi egyeztetés, hiányzott az együttműködés. Csehák Judit a problémák közül külön kiemelte: rossz megoldásnak tartja, hogy az év második felében a vizitdíj visszafizetését a település jegyzőjénél kell kezdeményezni. Meglátása szerint sokan az információhiány és a bonyolult adminisztráció miatt nem tudják majd érvényesíteni jogosultságukat, emiatt nem kapják meg a számukra visszajáró összeget.