A felügyelet elnöke támogatna egy olyan jogszabály-módosítást, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a kórházakat, hanem az egészségpénztárt is szankcionálhassák.
Kovácsy Zsombor, a közelmúltban alapított Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) elnöke az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) szegedi fórumán beszélt arról, hogy a jelenleginél kiegyensúlyozottabb lehetne a felügyelet munkája akkor, ha nemcsak a szolgáltatókra, hanem jogszabálysértés vagy mulasztás esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra is róhatnának ki szankciókat. 
Jelenleg a legenyhébb szankció, hogy az EBF felszólítja a kötelezettség teljesítésére az intézményt vagy más szolgáltatót jelöl ki a beteg ellátására – ez azonban általában nem releváns intézkedés, hiszen a panaszok a legtöbb esetben már a kezelések, beavatkozások után történnek. Ennél általánosabb a pénzbírság kiszabása. Súlyosabb vétségek esetén a felügyelet felszólíthatja az egészségbiztosítót a finanszírozási szerződés felfüggesztésére vagy felmondására – a határozatok ellen a bíróságon lehet fellebbezni.
Kovácsy Zsombor hangsúlyozta: bár a felügyelet jogköre szerint akár 10 millió forintos bírságot is kiróhat, s a sajtóban is rendszerint a nagyobb szankciók szerepelnek a hírekben, a szervezet nem bevételorientált. – A pénzbüntetéssel végződő esetek többségében a bírság összege tízezres nagyságrendű. A szankciónak nem a mértéke, hanem figyelemfelhívó és figyelmeztető jellege a lényeg – mondta Kovácsy Zsombor.
Megjegyezte: ugyancsak jogszabály-módosításra volna szükség ahhoz, hogy a szankciórendszer kiegészülhessen a „jogsértő gyakorlattól való eltiltás" lehetőségével. Ezt a felügyelet elnöke az alacsonyabb összegű pénzbírságok helyett alkalmazná.
Az év elején elindult felügyelet eddigi tevékenységéről beszámolva Kovácsy Zsombor elmondta: május végéig összességében 159 esetet zártak le, pénzbírságot 31 esetben róttak ki, 10 alkalommal megszüntették az eljárást, 13 esetben pedig elutasították a panaszt. Az esetek több mint felében kompetencia híján más szervezethez tették át az ügyet. Kovácsy kiemelte: a legtöbb panasz a vizit- és napidíjak miatt érkezett. Az EBF megalakulása után ugyanakkor számos olyan üggyel is fordultak hozzájuk, amelyek a korábbi években történtek, ám ezekkel érdemben nem foglalkozhatnak.
Elhangzott: bár a nyilvánosság előtt a felügyelet leginkább hatósági szerepkörében tűnik fel, ennél jelentősebbek a betegtájékoztatással, a páciensek ügyes-bajos problémáinak intézésével és a minőségfejlesztéssel összefüggő feladatok. Kovácsy Zsombor példaként említette azt az esetet, amikor egy asszonyt és háziorvosát próbálták kibékíteni egymással, mert a múltban gyökerező sérelmeik már-már súlyos konfliktushelyzetet eredményeztek.
A hallgatóságból többen számonkérték, hogy amíg a kórházakkal szembeni vizsgálatok és eljárások gyakran kapnak nagy médiavisszhangot, ugyanez nem történik meg az egészségbiztosítót érintő belső vizsgálatokkal és eljárásokkal kapcsolatban. Ugyancsak egy hozzászóló vetette fel, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz hasonló független és erős szervezetre volna szükség.
Kovácsy Zsombor válaszában azt mondta: a jövőben igyekeznek nagyobb nyilvánosságot adni az OEP tevékenységével kapcsolatban folyó vizsgálatoknak. A felügyelet jogállását az elnök a megfogalmazott célokkal összefüggésben – a javasolt jogszabály-módosítások mellett – célravezetőnek tartotta, hozzátéve: mint jogalkalmazó akkor sem értékelheti a szervezet létjogosultságát, ha megalapításának előkészületeiben szakállamtitkárként maga is részt vett. Hozzátette: annyit tehet, hogy mindig a törvényi háttérnek megfelelően, korrekten lép fel, s ezt elvárja munkatársaitól is.
Szintén egy kérdésre reagálva, a közfinanszírozásból kivont kórházi ágyakra történő térítéses szolgáltatásszervezésről a felügyelet vezetője azt mondta: élesen el kell határolni egymástól a köz- és a magánfinanszírozott ellátást.
– Nem jó az, ha a két finanszírozási forma összemosódik, keveredik egymással. Ezt még a legliberálisabb egészségügyi rendszer sem engedheti meg, mivel ez méltánytalan helyzeteket eredményez és átláthatatlanná teszi a számvitelt – mondta Kovácsy Zsombor. Elhangzott: a biztosításfelügyelet a közeljövőben egy kérdőívet tervez eljuttatni az intézményekhez, hogy feltérképezzék a kórházakban folytatott jelenlegi gyakorlatot, s képet kapjanak a magánszolgáltatók szerepéről. – A felmérésnek egyedül az információszerzés és a tényfeltárás a célja, nem pedig a szankcionálás. Mivel nincs egyértelmű szabályozás, szeretnénk megtudni, hogy melyek a gyakorlatban bevált, jól működő modellek. Ezeket továbbítanánk a jogalkotó felé, hogy ez alapján születhessen egységes szabályozás, s a jövőben ne kelljen féllegálisan végezni ezeket a tevékenységeket – mondta az EBF elnöke.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!