Pesszimistán tekintenek a következő esztendő elé az egészségügyben működő szakmai kamarák.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke egyenesen a kilátástalanság évének minősítette a 2006. esztendőt a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) vezetőivel közös évértékelő sajtótájékoztatóján. 
A MOK elnöke szerint a Parlamentben tegnap elfogadott költségvetésből kiolvasható, hogy továbbra is a jogos díjazás felét, negyedét hajlandó kifizetni a kormány az egészségügyi dolgozók ügyeleteiért. Éger István a friss és negatív történések közé sorolta, hogy az egészségügyi tárca egy olyan rendeletet küldött a MOK-nak véleményezésre, amely egy évvel meghosszabbítja a háziorvosok folyamatos készenléti kötelezettségét, mert az önkormányzatok egy része nem szervezte meg az alapellátás központosított ügyeleteit. A MOK elnöke emlékeztetett arra, hogy egy 2004-es jogszabály szerint 2006 január elsejétől csak központosított alapellátási ügyelet nyújtható a lakosságnak. Az átállás meghosszabbítása szakmailag és munkajogilag közbotrány – fogalmazott Éger István. A MOK elnöke közölte azt is, hogy Nyíradonyban jelenleg „akut háborús helyzet van" az alapellátás ügyében, ahol orvosok és szakdolgozók tagadják meg a további ügyeleti munkát az önkormányzat tudatos törvénysértése miatt.
Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke a sajtótájékoztatón kifejtette: az egészségüggyel szemben megnyilvánuló értetlenség összehozta a három szakmai kamarát, s várható, hogy a kormányzat egészségügyet érintő intézkedéseiről a jövőben több alkalommal nyilvánítanak együttesen véleményt. Az MGYK elnöke szerint a politika nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az egészségügyben dolgozók milyen sok emberrel találkoznak; például a patikákban négyszázezren-ötszázezren fordulnak meg naponta. Egy felmérés szerint az is nyilvánvaló, hogy a köztársasági elnök után a második helyen a gyógyszerészekben, utánuk pedig az orvosokban bízik a legjobban a hazai lakosság.
A gyógyszerész kamara elnöke szólt a közgyógyellátás átalakításának kormányzati tervéről, amit ő alapvetően szociális kérdésnek tart. Véleménye szerint az, hogy a rászorulók a gyógyszerészeken keresztül kapják meg a juttatást, még nem mentesíti a szociális tárcát a hozzájárulástól a rendszer technikájának átalakításához és fenntartásához.
A generikus program érvényesítésével kapcsolatban Hávelné Szatmári Katalin türelemre intett. Utalt arra, hogy Franciaországban és Kanadában a generikus gyógyszerek elfogadtatása évtizedes program volt. Nálunk is nehéz megértetni, hogy a lejárt szabadalmú, azaz generikus gyógyszerek valójában minőségi készítmények. A patikusok és az orvosok azonban addig sem szeretnének a generikus program érvényesítéséért jutalmat vagy büntetést kapni, amíg a lakosság elfogadja annak lényegét.
Az MGYK elnöke jelezte azt is, hogy jövőre lehetőség lesz az uniós szabványok szerinti internetes gyógyszer-rendelésre, ami azonban csakis kormányzati együttműködéssel megvalósítható.
Kubányi Jolán, a MESZK általános alelnöke elmondta, hogy kamarájuk több mint 190 szakterületet képvisel. Hiányolta a fiatal utánpótlás elé állítható életpálya-modellt, ugyanis az egészségügyi ellátó rendszerből máris 3 ezernél több szakdolgozó hiányzik. Várható, hogy megfelelő utánpótlás nélkül és a jelenlegi dolgozók nyugdíjba vonulása miatt 5-10 év múlva a szükségesnél mintegy 10 ezerrel kevesebb egészségügyi szakdolgozó lesz Magyarországon. A MESZK alelnöke jó kezdeményezésnek mondta a kormány nemzeti diabétesz tervét, de nehezen megvalósíthatónak, tudva azt, hogy ugyanakkor a képzendők listájáról kihúzták a diabétesz-szakápolókat.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!