Civilek tiltakoznak a NEFMI egyeztetési gyakorlata ellen

Civil és tudományos szervezetek, szociálpolitikusok és egyetemi oktatók tiltakoznak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) egyeztetési gyakorlata ellen, amely szerintük nem tesz lehetővé érdemi vitát. A közlemény aláírói nyílt és részletes társadalmi vitát szorgalmaznak a mentális zavarokkal és fogyatékossággal élők nagy létszámú otthonainak kiváltását támogató európai uniós pályázatokkal kapcsolatban.

A MTI-hez szerdán eljuttatott dokumentumban azt sérelmezik, hogy az uniós támogatások felhasználására irányuló, 2011-2013-ra vonatkozó akciótervek tervezeteihez, különösen a fogyatékossággal élőknek nyújtott lakhatási szolgáltatásokkal kapcsolatos pályázati programokhoz nem tudtak érdemben hozzászólni, mert a tárca szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkársága szerintük nem biztosította megfelelően az egyeztetés lehetőségét.

Mint írták, az államtitkárság január 6-án napközben kereste meg azokat a szervezeteket, amelyek ez ügyben korábban nyílt levelet tettek közzé, és "egyfajta ultimátumként" ragaszkodott ahhoz, hogy másnap legyen az egyeztetés. Annak ellenére, hogy az érintettek jelezték, ilyen rövid időn belül nem biztosítható valamennyi szervezet részvétele a megbeszélésen, és nem tudnak érdemben felkészülni a találkozóra.

A szervezetek ezért nem is vettek részt az egyeztetésen - olvasható a dokumentumban, amely rögzíti: a január 7-ére meghirdetett megbeszélést semmilyen értelemben nem tekintik társadalmi egyeztetésnek, és a pályázati csomagokkal kapcsolatban továbbra is nyílt és részletes társadalmi vitát várnak a kormánytól.

E források felhasználásától is függ az, hogy az ország teljesíti-e megfelelő színvonalon a mentális zavarokkal és a fogyatékossággal élők nagy létszámú intézményeinek "kitagolásával" kapcsolatos kötelezettségeit - állítják az aláírók. A civil és tudományos szervezetek közölték: aggályosnak tartják, hogy a tárca mind gyakrabban semmibe veszi a társadalmi egyeztetés írott és íratlan szabályait, és nem tesz lehetővé érdemi vitát.

Mint hozzátették, rendszeres gyakorlat, hogy a fogyatékosságügyi döntések meghozatalakor egynapos határidővel dolgoztatják a sokszor több ezer fős tagsággal működő civil szervezeteket. Kifogásolják azt is, hogy az egyeztetési mechanizmusok nem átláthatók, a beküldött vélemények nem nyomon követhetők, az érdemi döntéshez vezető szempontok a nyilvánosság számára többnyire ismeretlenek.

A közleményben felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a társadalmi vita intézményének semmibe vétele hosszú távon erodálja a döntés-előkészítés minőségét: rossz döntésekhez, a források pazarló felhasználásához, a döntések utólagos korrigálásának kényszeréhez vezet. Kiemelték, hogy ez a gyakorlat nem egyeztethető össze a Magyarország által ratifikált, a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény alapelveivel, az érdemi konzultáció hiánya számunkra semmilyen formában nem tűnik nemzeti együttműködésnek.

A dokumentumot egyebek közt az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Down Alapítvány, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Sérültek, Halmozottan Sérültek és Segítőik Szövetsége, valamint a Társaság a Szabadságjogokért jegyzi.

Az aláírók közt szerepel még az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar képviseletében Szabó Ákosné dékán, a társadalomtudományi kar szociálpolitika tanszékének képviseletében Tausz Katalin tanszékvezető, a Közép-európai Egyetem, Közpolitikai Kutató Központ részéről Krizsan Andrea, a University of Kenttől Kozma Ágnes szociálpolitikus, valamint az Open Society Mental Health Initiative igazgatója, Judith Klein.