Több mint kétezer, a módosított vényírási rendelet ellen tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze Somogyban.
 |
Az aláírásgyűjtők arra is választ várnak: ki és milyen indokkal utasítja el, illetve támogatja a kezdeményezésüket. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy azok, akik nem írják alá a tiltakozó ívet, milyen fantáziát látnak a rendeletben. Erre ugyanis – mint azt Andrásofszky doktor megerősítette –, eddig még nem kaptak elfogadható választ.
A magánorvosokat és a betegeket egyaránt érintő szerződésmódosítást a MOK múlt heti határozatában jogellenesnek minősítette, melynek nyomán elnöksége már meg is tette a megfelelő jogi lépéseket. A kamara képviselő testülete ugyanakkor valamennyi érintett számára megfontolás tárgyává tette azt is, hogy aláírják-e vagy sem a szerződést.
A nagyobb intimitást igénylő pszichiátriai ellátás mellett az intenzívebb gondoskodást, odafigyelést, valamint éppen a gyógyszerek hatékonyabb felhasználását segítő, oktatást is igénylő légzőszervi - elsősorban asztmás, allergiás - betegek esetében járhat az új rendelkezés beláthatatlan következményekkel. A szakrendeléseken többszörösére duzzadó betegforgalom növeli a várakozási időt, miközben – különösen, így, influenza-járványok idején – szakorvoshiánnyal is számolni kell.
Andrásofszky doktor szerint, aki a szerződött szolgáltatás keretében – kórházban, szakrendelésen - becsületesen kívánja elrendelni a medicinákat, annak legalább negyed órát rá kell szánnia egy-egy beteg vizsgálatára, ami csak két ilyen esetnél már fél óra többlet-várakozást jelent. Mosdóson például az őszi időszakban ötszörösére-hatszorosára emelkedik az ambuláns forgalom, s ez nem egyszer – lévén, a kórházhoz integrált a szakrendelés – az osztályos munkától vonja el a szakorvost, szakdolgozót.
Érzékenyen érinti továbbá a rendelkezés azokat az önkormányzatokat is – országosan több példa van rá -, amelyek egy-egy hiányzó szakrendelés pótlását – a támogatott gyógyszerrendelés reményében - magukra vállalva, saját forrásból biztosították az adott szakrendelő működését és a szakorvos bérét.
Dr. Andrásofszky Zsolt szerint a kórházban is gyógyító kollégái mindezek ellenére még megoldhatják valahogy magánbetegeik kiemelt támogatásra jogosító vényekkel való ellátását, ám azoknak, akik csak magánpraxist működtetnek, számolniuk kell pacienseik fokozatos elmaradásával.
Közülük való Dr. Berta Gyula, kaposvári tüdőgyógyász-allergológus, nyugalmazott osztályvezető főorvos, a Tüdőgyógyász Társaság vezetőségi tagja. A főorvos 1961-től 2002-ig praktizált a Mosdósi Tüdő -és Szívkórházban, ahol a gyógyítás mellett az asztmás betegek oktatásában, valamint az asztma-nurse képzés beindításában is elévülhetetlen érdemeket szerzett, miközben több kötete jelent meg elsősorban, a légúti betegségek és az allergiák témakörében.
A betegek bizalmát évtizedek óta élvező, nagy tudású szakembert immár magánrendelőjében is gyakorta felkeresik az allergiával, asztmával küszködő paciensek. S, mert a legtöbbször egy életen át tartó légúti betegségek kezelésében alkalmazott medicinák döntően a kiemelt támogatotti körbe tartoznak, az új rendelkezés a magánbetegeit is fájdalmasan érintette. Nem csoda, hogy Berta főorvos is elvesztette a türelmét.
– A rendelet hivatalos indoklása részben demagóg, részben primitív - mondta. – Demagóg, mert a nyugati példákra való hivatkozás csak akkor lenne indokolt, ha már az egészségügy összes területén összemérhetnénk magunkat a nyugati biztosítási rendszerekkel. A magánorvos pedig nem a köz pénzét utalványozza, hanem azokét, akik azt járulék formájában, többek között, a gyógyszertámogatásra fizették be. Primitív a rendelet, mert, amennyiben azért vezetik be, mert nem lehet ellenőrizni a magánorvosoknál a beteg útját, akkor ki kell dolgozni egy olyan módszert, amivel az ellenőrzés megoldható. Megjegyzem: a magára valamit is adó magánorvos eddig is teljes, bármikor visszanézhető dokumentációt vezetett többek között a betegeiről, vizsgálati leleteikről és szakorvosi intézkedéseinek indokairól. A rendeletalkotók ugyanakkor szem elől tévesztik, hogy az állami egészségügybe visszaáramló betegek újabb kiadást fognak jelenteni az OEP-nek, miután az ellátó szakrendelők, gondozók, szakambulanciák a vizsgálatok és megjelenés díját ezeknek a betegeknek is fel fogják számítani. Igaz ugyan, hogy ezt már nem a fetisizált gyógyszerkasszából, de mégis ugyanabból az egészségbiztosítási alapból fizetik ki.
Berta főorvos azt sem tudja elképzelni, hogy a magánszakorvosok milyen módon tudnának visszaélni a gyógyszerkassza pénzével. Azzal, hogy az általuk dokumentálhatóan diaganosztizált betegeknek a betegségük alapján szükséges gyógyszert ugyanazzal a támogatással írják fel, mint a más munkahelyen dolgozó kollégáik.
- Ha a kifogás úgy szól, hogy a magánorvosoknak nincs ellátási szerződésük az OEP-pel, akkor tegyék lehetővé a szerződés megkötését, mert a magánorvosok többsége szívesen vállalná ezt a megoldást. Azt, hogy a rendelet diszkriminatív, csak utolsó sorban említem, hiszen érintett vagyok – hangsúlyozta Berta főorvos.
Ami pedig a túlterhelt gyógyszerkassza ilyetén történő karcsúsításának lehetőségét illeti, arra választ adhatnak a Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai. Eszerint a legmagasabb, kiemelt támogatást a neurológiai, a tüdőgyógyászati – asztma és allergia-ellenes -, valamint, az onkológiai készítmények után nyújt az egészségbiztosítási pénztár. A legtöbb támogatást azonban a sokfajta, mennyiségében is jelentős szív-és érrendszeri, valamint a kevesebb, de nagyon drága onkológiai készítményekre áldozzák.
Gyógyszertámogatásra ebben a hónapban már összesen 850 millió forintot fizettek ki, szemben a tavaly novemberi 720 millió forinttal. A 130 millió forint többlettámogatás tehát önmagáért beszél és megerősíti azt az állítást, miszerint a gyógyszerkassza védelme érdekében eddig hozott valamennyi intézkedés ellenére a kiadások tíz év óta folyamatosan és egyenletesen növekszenek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!