A szülész-nőgyógyász orvosoknak is vállalkozói státuszt kellene biztosítani a közalkalmazotti helyett.
Az infokommunikációs feltételrendszernek változnia és illeszkednie kell az egészségügyhöz – hangoztatta Dr. Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára az Egészséggazdaság Monitor Konferencián, amelyet ma rendezett a GfK Hungária és a TÁRKI. A kormánytisztviselő – aki évtizedek óta foglalkozik informatikával – azt vizsgálta, milyen lehetőségei vannak a minőséget és értéket teremtő információs technológiának (IT) az egészségügyben.
Az adatbázisok meghatározó szerepet töltenek be, ám ahhoz, hogy valós képet adjanak akár népegészségügyi programokhoz, akár szükséglet alapú tervezéshez, validnak kell lenniük. Ha ugyanis „rendőrködésre" használják, és jelentéseket készítenek belőlük, akkor óhatatlanul megjelenik a manipuláció, utalt hosszú évek tapasztalatára.
Nem tartja indokoltnak, hogy például a betegekről egyetlen központi adatbázis jöjjenek létre, Jávor szerint ugyanis internetkeresőkhöz hasonlóan több helyről kellene összegyűjteni a páciensre vonatkozó információkat, épp a betegek érdekében. Ebben a szisztémában az érintettek maguk rendelkezhetnek arról, hogy milyen adataikat teszik hozzáférhetővé, s akár extrém esetben teljes tilalommal is élhetnek. Csak az ilyen, „szétdarabolt" adatbázis lenne biztonságos: soha senki nem láthatná egyetlen beteg összes adatát egyben – mert az rendkívül sok visszaélésre adhat alkalmat.
Az adatvédelem kulcskérdés az egészségügyi informatikában, ahol a digitális aláírás, elektronikus pecsét alkalmazása nélkül nem lehet továbblépni. Nemzeti, kormányzati felelősség a törvényi háttér, benne az adatokkal való visszaélés büntetőjogi kategóriáinak biztosítása, a szükséges fejlesztések végrehajtása.
Az egy-két milliárdot már az egészségügybe befektetett Lantos Csaba arról beszélt, működhet-e hatékonyabban az egészségügy a magántőke bevonásával. Az egykori bankár szerint – mint saját példája is mutatja – van üzlet az egészségügyben, vonzó lehet befektetők számára, mégha időnként „balsors" sújtja is az új területre merészkedőket.
A fogászati ellátás analógiájára a leginkább piacosodott területen, a szülészeten is lépni kellene, vagyis a szülész-nőgyógyász orvosoknak is vállalkozói státuszt kellene biztosítani a közalkalmazotti helyett. Javaslatát azzal indokolta, hogy a teljes körben OEP-finanszírozott ellátásra lényegében ráépült egy magángazdaság, s úgy fest, mintha a nyolcvanas években járnánk. A költségeket lenyeli a „szocialista vállalat", vagyis az OEP, míg a nyereség a „gmk-ké" (gazdasági munkaközösség), vagyis az orvosoké. Számításai szerint legalább ötvenmilliárdos piac a szülészet-nőgyógyászat, s ez az a terület, ahol a betegek leginkább maguk választanak orvost, s itt jellemzi legfőképpen vállalkozói mentalitás a doktorokat. Persze veszélyeket rejt magában a vállalkozói lét az adóelkerülési hajlandóság, illetve az önkizsákmányolás miatt, tette hozzá.
A mai konferencia apropóját a GfK Hungária és a TÁRKI február végén induló közös kutatása, az Egészséggazdasági monitor adta. „Bár az irány és a főbb tendenciák jól látszanak, a konkrét megvalósítási módok, az üzleti modellek és a finanszírozási megoldások, valamint az értékteremtési formák részletei még kidolgozásra várnak" – fogalmazott dr. Lantos Zoltán, a GfK HealthCare ügyfélkapcsolati igazgatója. Ebben kívánnak információs és tudásbázisként szolgálni az egészséggazdaság valamennyi szereplője számára.
Dr. Rudas Tamás, a TÁRKI tudományos igazgatójának szavaiból kiderült, a folyamatos, kétévente ismétlődő kutatásnak a teljes hazai egészséggazdaság nyomon követése a célja. Pontos képet akarnak adni valamennyi döntéshozó, piaci szereplő számára az egyes termék- és szolgáltatáscsoportok méretéről, jellemzőiről, a közfinanszírozott és magánfinanszírozott szolgáltatások igénybe vételének dinamikájáról, a szolgáltatások elfogadottságáról, a lakosság egészséggel kapcsolatos attitűdjeinek, szokásainak, viselkedésének változásáról.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!