Elvetették a radikális béremelés ötletét

Százezer forintos orvosi, negyvenöt ezer forintos egészségügyi dolgozói fizetésemelést javasolt Gyenes Géza és Pősze Lajos (Jobbik). A képviselők úgy vélték, van annyi tartalék a jövő évi büdzsében, hogy a szükséges mintegy 120 milliárd forintot ki lehessen gazdálkodni.

Többen érezték úgy a bizottság tagjai közül, hogy támogató véleményüket meg kell osztaniuk, míg végül Horváth Zsolt (Fidesz) vállalta, hogy egy kis jeges zuhannyal felébreszti képviselőtársait, mondván, semmilyen esély nincs a béremelésre, irreális az elvárás. A bizottság (szocialista és jobbikos támogatás mellett) többségi igennel elutasította a képviselői indítvány tárgysorozatba vételét. Mikola István, a bizottság elnöke jelezte, hogy lényégében egyetértenek a javaslat első pontjával, miszerint a kormány az egészségügyi dolgozók bérrendezésének első lépcsőjét – foglalkoztatási formától függetlenül – 2011. március 31-ig dolgozza ki. (Ezt újabb indítványként benyújthatják a képviselők, akik nem adták fel szándékukat.)

Sikeresebb volt a maximált árra vonatkozó képviselői indítványával Gyenes Géza: a bizottság többségi igennel (a Fidesz érdekes módon „szétszavazott) támogatta, hogy tárgysorozatba vegyék. Mint ismeretes, korábban lehetőség volt arra, hogy a nem támogatott készítményekre maximált árat írjanak elő, ám ez később kikerült a törvényből (Gyftv.). Mivel jelentős árkülönbség alakult ki az egyes patikáknál, ami Gyenes szerint hátrányosan érinti a betegeket, javasolta a régi szabályozás visszaállítását, vagyis a bruttó ár maximalizálását.

Egyelőre nem lesz kötelező a kamarai tagság
A kormányzat hibájának rótta fel Gyenes Géza, hogy nem készült el a kamarai törvény módosítása, így jövő év elejétől nem válik kötelezővé a kamarai tagság. „Kibírjuk – mondta –, de nincs etikai ítélkezés, az országos etikai tanács gyakorlatilag nem működik." Páva Hanna helyettes államtitkár tájékoztatásul elmondta, hogy elkészült a kamarai törvény módosítása, rendeződni fog a Gyenes Géza által felvetett probléma is, de egyelőre folyik az egyeztetés a felekkel. A salátatörvényben éppen ezért a bizottság módosító indítványaként a kamarai mandátumokat jövő év végéig meghosszabbítják.

Páva Hanna a már ismeretes átszervezések – kormányhivatalok felállásával az OEP és az ÁNTSZ regionális szervezetei integrálódnak a megyei hivatalokba – kapcsán jelezte, hogy azoknál a feladatoknál, amelyeket jelenleg a regionális ÁNTSZ intézetek látnak el, mint például a fekvőbeteg-szakellátás működési engedélyezése, célszerű az első fokú engedélyezési hatáskört az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz (OTH) telepíteni. Ugyancsak indokolt a gyógyszerellátással kapcsolatos, valamint a kapacitásokkal összefüggő igazgatási eljárásokban az OTH-t kijelölni.

Marad a BNO-kód
Jobb híján – és az ombudsmani nemtetszés dacára is – egyelőre marad a recepteken a BNO-kód. Egy másik módosítás lehetővé teszi a háziorvosnak, hogy a hozzá bejelentkezett biztosítottak egészségügyi adatait lekérdezze TAJ-szám szerint az OEP-en keresztül. Az adatkezelés célja a betegutak irányítása és nyomon követése, a háziorvos kapuőri funkciójának támogatása. Adatokat csak a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett szolgáltatásokról kaphat a háziorvos, s csak akkor, ha a biztosított írásban nem tiltakozik ez ellen.

Egy kisebb súlyú, felfüggesztett szabadságvesztés méltánytalanul hátrányos jogkövetkezménnyel járna a személyi jogos gyógyszerész számára, hiszen a megélhetését, egzisztenciáját tehetné tönkre egy viszonylag kisebb súlyú, nem szándékos bűncselekmény. Éppen ezért módosító indítványként a bizottság javasolja, hogy a büntetett előélettel járó joghátrányt csak a gyógyszerészeti foglalkozással összefüggő esetben alkalmazzák.

A gyógyászati segédeszközök házhoz szállítása vonatkozásában a törvényjavaslat túl szigorú feltételt tartalmaz, mivel megköveteli, hogy házhoz szállító személy szakképzett legyen. Ezért feloldják ezt a követelményt azzal, hogy a beteg erre vonatkozó kérését természetesen be kell tartani.

Hogyan fogják ezt megmagyarázni?
A hálózati gyógyszertárakkal, képviselőikkel folytatott hosszas egyeztetések nem minden területen vezettek eredményre, ismerte el Cserháti Péter helyettes államtitkár, aki úgy vélte, mindezek ellenére sikerült egy rugalmasabb időbeosztást elérniük. A deliberalizációt szolgáló lépések szerint elsőként az off-shore cégeket zárják ki a gyógyszertári tulajdonlásból, ennek határideje: 2011. április 1.

A módosítás másik része biztosítja, hogy a jelenleg többségi gyógyszerészi tulajdonban működő gyógyszertárak tulajdonosi aránya megmaradjon, továbbá előírja, hogy minden, a gyógyszertár tulajdonosi szerkezetében, személyi jogost illetően történő változás kizárólag a többségi tulajdon megszerzésének irányában hathat. Ennek megvalósítására a javaslat két időbeli lépcsőt alkalmaz. Egyrészt: 2014. január 1-ig a gyógyszerészek tulajdoni hányadának el kell érni a gazdasági társaságban a 25 százalékot, 2017. január 1-ig pedig előirányozza a többségi tulajdon biztosítását a gyógyszerészek számára.

(A módosító javaslatként bevitt határidők meglepték a bizottság néhány tagját, s egymásra nézve azt kérdezték: hogyan fogjuk ezt megmagyarázni?)

******

Hosszú idő után Pesti Imre is megjelent a bizottság ülésén, mintegy ráerősítve a mai sajtóhírekre, miszerint Mikola OECD nagykövetté való „menesztése" után akár az egészségügyi bizottság elnöke is lehet.