A járóbeteg-szakellátó intézmények biztosította kiegészítő szolgáltatásokat és a betegirányítási-előjegyzési rendszereket mérték fel.
Az Indikátorrendszer 2009 felmérés keretében az Egészségbiztosítási Felügyelet a járóbeteg-szakellátó intézmények által biztosított kiegészítő szolgáltatásokat és a betegirányítási-előjegyzési rendszereket összesen 47 kérdés segítségével térképezte fel. A két kérdésmodulra – melyek ebben az elemzésben összevontan szerepelnek – 288, illetve 297 intézményi telephelyről (205 és 214 intézményből) érkeztek válaszok. Ez az OEP által finanszírozott hazai járóbeteg-ellátási kapacitás 85%-át fedi le. A telephelyi szintű értékelést az indokolta, hogy számos intézmény több – gyakran különböző településen fekvő – különálló telephellyel rendelkezik.
A 47 kérdésből az elemzés során a Felügyelet 11 értékelési szempontot állított elő. Az így előálló 11 mutató alapján történt meg részletesen a betegellátás ezen jellemzőinek elemzése, a földrajzi (regionális szintű) eltérések vizsgálatával együtt. A Felügyelet vizsgált továbbá olyan összefüggéseket is, hogy a telephelyek kapacitásmérete befolyásolja-e – és ha igen, milyen mértékben – a mutatók értékét.
Az elemzés 4. számú függelékében részletes táblázatokban találhatók meg az egyes intézmények pontos besorolásai a vizsgált szempontok alapján. Az intézmények könnyű összehasonlítása érdekében az „Indikátorrendszer 2009" honlapján lehetőség van arra, hogy az oldal látogatói egyéni rangsorokat készítsenek. Ehhez csupán azt kell beállítani, hogy az egyes szempontok egy 1-5-ig terjedő skálán mennyire fontosak, és a rendszer automatikusan elkészíti az egyéni preferenciáknak megfelelő intézményi rangsort.
Az egyes mutatók esetében a pozitív értékeket zöld szín, a közepes értékeket (amennyiben van ilyen) sárga, míg a fejlesztendő területeket piros jeleníti meg. Az egyéni rangsor elkészítésekor a zöld besorolás 1, a sárga fél, a piros 0 pontot ér a súlyozott átlag számításakor. A mutatók pontos definícióit és a pontozás logikáját táblázatos formában az 1. függelék tartalmazza. A besorolások zöld, sárga és piros színei az országos megoszlásokat bemutató ábrákon is szerepelnek. Az egyes mutatók esetében a regionális megoszlást is vizsgálta a Felügyelet: a regionális különbségeket színezett térképek érzékeltetik.
Míg tíz esetben a mutatók kizárólag az intézmények közötti összehasonlítást szolgálják (ilyen módon „megkülönböztető kritériumnak" nevezzük őket), addig a térítésidíj-szabályzat elérhetőségét „alapkritérium"-ként kezeltük, azaz ennek nem teljesülése egy jogszabályi alapelvárás megsértését jelenti.
Összefoglaló megállapítások
• Térítésidíj-szabályzat a telephelyeknek 91%-ában van (ám az esetek 30%-ában a meglévő szabályzat nincsen kifüggesztve, hanem azt külön el kell kérni).
• A szakrendelők 88,5%-ában van lehetőség fénymásolatot kérni a szolgáltatónál tárolt egészségügyi dokumentációról. Ez tíz oldalnyi dokumentummal számolva országos átlagban 613 forintba kerül.
• A járóbeteg-szakrendelések 92%-ában van lehetőség telefonon keresztül történő időpontkérésre; 1,7%-ban telefonos előjegyzés nincs, de személyesen lehet előzetesen időpontot egyeztetni.
• A szakrendelések 45%-ában osztják be az előjegyzési időpontokat negyedórás pontossággal. 8% esetében az előjegyzett időpont már eleve csak napra vagy napszakra szól.
• A 200 óra fölötti heti óraszámmal rendelkező telephelyeken magasabb az internetes és e-mailes elérhetőség aránya, illetve a telefonos előjegyzési rendszer elérhetősége. A heti 200 vagy az alatti OEP által finanszírozott óraszámmal rendelkező telephelyek esetében alacsonyabb a lelet fénymásolásának átlagos díja, magasabb arányban tekinthetőek teljesen akadálymentesítettnek és pontosabbak az előzetesen egyeztetett időpontok, mint a nagyobb telephelyek esetében.
• A vizsgálati szempontokban összességében egyik régió sem teljesített kiemelkedően: minden régió esetében található legalább egy olyan szempont, amelyben a legjobb eredményt érte el, és – Közép-Magyarország, illetve Dél-Alföld kivételével – olyan is, amelyben a legrosszabbat.