A gyógyszertámogatás drasztikus visszavágása primitív fiskális megoldás a közgazdászok szerint.
Téves a diagnózis, így rossz a terápia, összegezte véleményét Dózsa Csaba és dr. Bodrogi József egészségügyi közgazdász a Széll Kálmán Terv gyógyszerkasszát érintő passzusai miatt. Mint a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke és elnökségi tagja egy sajtóbeszélgetésen rámutatott: bár a pontos részletek nem ismertek, ám az eddig napvilágra került elképzelések nem szolgálják a betegek érdekét, és nemcsak a gyógyszergyártókra, de az iparpolitikára is súlyos kihatással lesznek, ráadásul tovább fokozzák az egészségügyben már most tapasztalható hr-krízist.
Tények, adatok, európai statisztikák bizonyítják, hogy rossz a magyar lakosság egészségügyi állapota (több betegségben vezetjük a halálozási statisztikákat), így kikerülhetetlen a gyógyszeres terápia, hiszen a gyógyszer bizonyítékokon alapuló gyógyítási lehetőség. Mégis szűkíteni akarja kormány a hozzáférést, ami elfogadhatatlan a közgazdászok szerint.
Tévhitnek minősítették, hogy hazánkban sok gyógyszert fogyaszt a lakosság, ugyanis reálértéken számolva nincs növekedés, a naturáliák szintjén pedig ötszázalékos sávban mozog a gyógyszerfogyasztás évek óta.
Egyetértettek abban, hogy a magyar adósságállománnyal kezdeni kell valamit, hiszen csak a kamatteher évente annyit visz el, mint az egészségügyre fordított összkiadás (1200 milliárd forint). Hozzátették, hogy nyilván a kormány mozgásterét is rendkívül szűkíti ez a hatalmas kiadás, ám a jelenlegi „primitív fiskális megközelítés" elfogadhatatlan. A százhúsz, sőt, az idei évvel együtt már százötven milliárd forintos kasszavágás azt mutatja, hogy a megtakarításhoz jelentős áldozatot remél a gyógyszerpiactól a kormány. Ennek azonban súlyos egészségügyi és közgazdasági mellékhatása lesz, figyelmeztettek a szakértők azzal együtt, hogy elismerték, minden rendszerben, így ebben is van hatékonysági tartalék. Ezt azonban másokkal egybehangzóan maximum ötvenmilliárd forintos nagyságrendűre becsülték.
Ám azzal együtt, hogy vannak tartalékok, több kiadásnövelő kereszthatással is számolni kell. Példáként hozták fel az onkológiai ellátást, amelyre ugyan sokat költünk, ám az eredmények messze elmaradnak ehhez képest. Dózsa Csaba szerint nélkülözhetetlen a pontos diagnózis felállítása, amihez viszont szükség van a diagnosztikai eszközpark fejlesztésére – ez pedig jelentős kiadásokat generál. Szintén többletforrásokat igényelnek például azok a betegek, akik ma még kezeletlen magas vérnyomással, cukorbetegséggel, asztmával élnek. Az ő esetükben legalább tízmilliárd forintos többlet kiadással kell kalkulálni.
Évek óta fájdalmas sikertelenség övezi a gazdaság dinamizálását célzó törekvéseket. A Széll Kálmán Terv azonban ebben a kritikus helyzetben egyenesen gazdaságpolitikai csapdát állít azzal, hogy éppen a támogatandó kutatás-fejlesztési tevékenység egyharmadát adó gyógyszeripar ellehetetlenítésére készül. A tervezett lépések kihatnak az iparpolitikára is, figyelmeztetett Bodrogi József: a nemzetközi centrumok nem Magyarországra hozzák a befektetéseiket, épp az utóbbi időben került emiatt egy-egy nagy fejlesztés hazánk helyett Angliába, illetve Portugáliába.
További negatív hatásként a gyógyszervizsgálatok visszaesését és ezzel az orvoselvándorlás erősödését emelte ki Dózsa Csaba. Több száz orvos, vezető klinikus – megtartó erejű – többletjövedelme származik ugyanis a gyógyszergyárak által nálunk végeztetett kutatásaiból, amelyekre a cégek ötvenmilliárd forintot költenek, benne a húszmilliárd forintos bérezéssel. A klinikai cégek már jelezték, hogy csökkent az ilyen jellegű megrendelésük, és nem szabad elfelejteni, hogy óriási a verseny ezen a területen a szomszédainkkal és különösen az egyre feljebb jövő lengyelekkel.
A tervezett intézkedések újabb terhet róhatnak a lakosságra, holott már így is élen járunk Európában az egészségügyre fordított magánkiadásokat tekintve, így mindenképpen káros az egyéni kifizetések növelése.
Ami mindenképpen ellentmondásos a kormányzat politikájában a szakértők szerint: a kormányprogrammal ellentétes folyamat zajlik, hiszen tovább akarják csökkenteni az egészségügyre fordított közkiadásokat, miközben egyszázalékos növekedést ígértek a GDP-ből való részesedésben.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!